top of page

Firenze, a reneszánsz bölcsője

Frissítve: ápr. 20.

Firenze, Olaszország

Két hetes nyaralásunk első állomása Verona volt. Aztán Firenze, Pisa és Livorno következett, majd komppal átmentünk Korzikára. A francia kitérő után az utolsó napokat ismét olasz földön töltöttük, San Marino környékén.

Ez a poszt Firenzéről szól. 

Az Arno-folyó völgyében elterülő Firenze Olaszország egyik legjelentősebb városa, a toszkán főváros. A hosszú évszázadokon át a Mediciek uralkodása alatt álló település "titulusainak" a sora hosszú:  egy ideig az Olasz Királyság fővárosa volt; számtalan kiemelkedő jelentőségű történelmi és művészeti nevezetesség otthona; a "reneszánsz bölcsője" és belvárosát az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították.

Veronához hasonlóan egészen közel a belvároshoz, konkrétan pár száz méterre a Firenzei Dómtól találtunk szállást egy régi villában. A lakás elhelyezkedése és belső kialakítása reménykeltő volt, de már az első este megtapasztaltuk hiányosságait. A WC-nél folyamatosan folyt víz, így a fürdőszobában - Jézus után szabadon - vízen jártunk. Sajnos a megbízott üzemeltető igazán olaszosan kezelte a helyzetet: készségesen megígért mindent, amiből a tartózkodásunk alatt semmi sem lett. A kis kellemetlenség ellenére élvezetes 2 napunk volt.

Santa Maria del Fiore vagy Firenzei Dóm a város ikonikus épületegyüttese: a dómból, a Keresztelő-kápolnából (Battistero) és a Giotto Harangtoronyból (Campanile di Giotto) áll. A jelenlegi épületet egy jóval korábbi templom helyére építették a XIII század végén.  Az építkezés sokáig elhúzódott és Arnolfo di Cambio - az első építész - 10 évvel az építkezés kezdete után meghalt. Firenze jelképe és építészeti "csodája" a 104m magas hatalmas kupola, melyet Brunelleschi tartóállványzatok nélkül épített fel. A kettős héj alkalmazása során a két réteget belső gerendákkal és láncokkal kötötték össze, és az ókorban már ismert eljárást, a halszálka mintás falazási technikát alkalmazták. A két héj között egy meredek lépcsősor vezet a kupola tetején levő kilátóteraszra, ahonnan fantasztikus panoráma tárul a városra.

A homlokzat gazdagon díszített márvány burkolatot kapott. A templom belseje a külsőhöz képest visszafogottabb, de azért itt is akad bőven látnivaló. 

A Battistero egy nyolcszög alakú Keresztelő-kápolna. A külső homlokzata a dómhoz hasonlóan márvány. Ebből mi nem sokat láttunk, mert az épület felújítás alatt állt és teljesen betakarták. Látható  maradt azonban a 3 bronz kapu, melyek Bibliai jeleneteket ábrázolnak. A déli kapu Andrea Pisano munkája, és Keresztelő Szent János életét meséli el; az északi kapu Lorenzo Ghiberti remekműve Jézus életéből vett jelenetekkel; a keleti kapu a Paradicsom kapuja. (Állítólag) Michelangelótól kapta ezt a megtisztelő elnevezést, mert szerint annyira szép, hogy díszíthetné a Paradicsom bejáratát is.

A gótikus stílusú Harangtorony Giotto tervei alapján készült. Halála után Andrea Pisano és Francesco Talenti folytatták az elkezdett építkezést. A homlokzat itt is domináns, a zöld és a fehér márvány mellett megjelenik a rózsaszín is. Magassága 84m és több száz lépcső megmászása után itt is gyönyörködhetünk a panorámában.

Az első napunk kezdetén kiderült, hogy Firenzében semmit nem adnak könnyen. A dómnál kígyózó sor állt és már épp sorra kerültünk, amikor kiderült, hogy  fedetlen vállal - ujjatlan ruhában - nem lehet belépni. A tudatlan turisták "kisegítésére" komplett iparág épült. Bár a biztonsági őrök keményen harcolnak az árusok ellen, valahogy mindig sikerül kikerülni az őröket és a sorban állók számára - főleg firenzei témájú - kendőket borsos áron elsózni. Én is gazdagabb lettem eggyel. A következő sorban állásunk a Giotto-toronynál volt, tűző napsütésben. Este ennek meg is lett a böjtje, gyermekünk a vacsoráját a dóm előtti csatornafedélen "hagyta" az utókor számára. 

A következő nap folytattuk a sorban állásos projektünket. Firenze nincs Dávid szobor nélkül. De Dávidért meg kell szenvedni. Mi 4 gyerekkel 3 óra várakozás után csodálhattuk meg a képzőművészet eme remekét. A Szépművészeti Akadémia Múzeumát Lipót nagyherceg alapította 1784-ben azzal céllal, hogy az akadémián tanulók egy helyen tanulmányozhassák a különböző toszkán festőiskolák és irányzatok alkotásait. Bár manapság főleg egy szobor miatt keresik fel turisták milliói a múzeumot,  Michelangelo Dávidja mellett nagyon gazdag, XIII. és XVI. századi toszkán gyűjteménnyel rendelkezik.  A Dávid szobor eredetileg a Signoria téren állt, de hogy megvédjék az időjárás viszontagságaitól, a múzeum egy speciálisan erre a célra kialakított termébe került.

Dávid a családunk tagjaiban más-más reakciót váltott ki. A fiúk a 3 órás dög unalmas várakozás után nem voltak elragadtatva a látványtól. :-)

A Piazza della Signoria Firenze főtere. A téren helyezkedik el a Neptun szökőkút, amely Neptunuszt, a tenger római istenét ábrázolja vízi lényekkel és más mitikus alakokkal körülvéve. Szintén itt láthatjuk a Dávid szobor replikáját is, illetve a Loggia dei Lanzi-t. A loggia valójában egy szabadtéri múzeum, ahol Cellini bronzból készült Perseus szobrát, valamint Giambologna remekművét, a Szabin nők elrablását nézhetjük meg. A gótikus stílusú épület eredetileg a szónoklások helyszíne volt, majd itt állomásoztak a Mediciek zsoldoskatonái.

A Palazzo Vecchio Firenze Városháza vagy más néven az Öreg Palota. 1299-ben rakták le  alapkövét Arnolfo di Cambio tervei alapján. Az épület erődítményszerű, durván megmunkált kőtömbökkel kirakott homlokzattal. Mellette karcsúnak tűnik a 94 méteres torony, amely Cambio nevét viseli. A középkorban itt éltek a kormány tagjai, majd később Cosimo Medici is itt alakítja ki a családi rezidenciát. Bár az épület sok korszerűsítésen esett át, a család mégis átköltözött a Pitti palotába és csak a hivatali ügyek intézése maradt. 

A Piazza della Repubblica Firenze másik híres főtere, a város régi központja. A téren álló Bőség oszlopa a római időkből származó fő irányvonalak - cardo maximus és a decumanus maximus - origójában található. Állítólag az oszlopban harang volt és akkor kongatták, ha zsebtolvajt láttak a környéken. A középkorban sűrűn lakott rész volt, tabernákulumokkal, templomokkal,  Itt volt a zsidó gettó és a piac is. 

A Ponte Vecchio - vagy Öreg-híd - Firenze egyik jelképe. Érdekessége, hogy 2 két oldalát sűrűn beépítették apró kis házakkal, melyekben régen  hentesüzletek kaptak helyet. Ideális volt az elhelyezkedésük, mert a megromlott árut egyszerűen behajították a folyóba. A Mediciek vetettek véget ennek a szokásnak higiéniai okok miatt és a hentesek helyét az ötvösök, aranyművesek vették át. A hagyomány megmaradt, a mai napig aranyékszereket áruló boltok sorakoznak a hídon.

A Pitti palotát a Palazzo Vecchio-val egy folyosó, a Vasari-folyosó köti össze. Nevét építőjéről, Girogio Vasariról kapta. A városközponton átívelő, kb. 1km hosszú folyosó érinti az Uffizi Képtárat és több család otthonán áthaladva ér véget a Pitti Palotában. 

Az Uffizi Képtárat  szintén Giorgio Vasari tervezte. Az U alakú épület a kormányzati palota mellett kapott helyet. Régen a földszinten hivatali irodák voltak, az első  emeleten a Medici család művészeinek a műhelyei, a legfelső emeleten pedig a Mediciek saját gyűjteménye. 

Nem tudom, hány nap kellene ahhoz, hogy a rengeteg műalkotást megnézze és befogadja a látogató. Idő szűke miatt mi meg sem próbáltuk. Még egy hely a listánkon, ahova vissza kell térnünk!

Két napunk utolsó látnivalója a Piazzale Michelangelo és a San Miniato al Monte templom volt. 

A Piazzale Michelangelo nem egyidős Firenzével, de fiatalabb kora és műemléki jelentősége nélkül is felkerült a híres látnivalók közé. Minek köszönheti népszerűségét? Hogy fantasztikus panorámát nyújt a dombra felsétálóknak. 

Ha szeretnénk fokozni a látványt, érdemes tovább mennünk a San Miniato del Monte templomhoz is. A román stílusú, márvánnyal díszített épület több mint ezer éves. San Miniato örmény herceg zarándoklatra érkezett Firenzébe. Sokakkal együtt keresztény hite miatt halálra ítélik. A kivégzése elég rendhagyó lett, mert bármilyen eszközzel próbálkozott a hóhér, Miniato nem halt meg. Végül lecsapta a fejét, de Miniato ezek után sem halt meg. Felkapta a fejét és felsétált arra a helyre, ahol most a neki szentelt templom áll. A sírja kegyhely lett és később egy kis kápolnát építették fölé. A templom mellett egy apátság található, ahol benedek rendi szerzetesek élnek.  San Miniato épületegyüttesét egy fallal körülhatárolt temető veszi körbe, amelyben számtalan ismert híresség sírja található, pl. Carlo Collodi, Zeffirelli és a Vespucci-család.

Firenzei két napunk hasonlóan tartalmas volt, mint az előző két nap Veronában. Nehéz párhuzamot vonni a két város között, mert teljesen eltérő a karakterük. Ahogy korábban is írtam, Firenzére készültünk nagyon, de Veronába szerelmesedtünk bele. 

A két olasz város után folytattuk utunkat Pisába, melyről egy következő bejegyzésben olvashatsz.

Utazás: 2015. augusztus

Poszt: 2024. március


Firenze, Olaszország


bottom of page