Vasárnap reggel 7 óra, óra csörög. "Hova mész?" - kérdezi a férj. "Megyünk, együtt, teát szüretelni." Dörmögés, átfordul a másik oldalára, majd jön a kérdés: "Minek, nem is rajongunk a teáért?" "Nem azért megyünk, hanem hogy jobban megismerjük a kultúrájukat
(ha már itt élünk)." Csend. "Én minden nap találkozom a kultúrájukkal....vagy épp annak a hiányával.".... Így indultunk neki a Tea Múzeum szervezésében megrendezett teacsipkedésnek.
A teaszüret a múzeum Dragon Well - Longjing központjában volt. Ha másért nem, már ezért is érdemes volt eljönni, mert egy nagy, parkosított területen helyezkedik el Shuangfen faluban, egy domb tetején, gyönyörű természeti környezetben. A területen a kiállító- és konferencia termek, pavilonok és teakóstoló épületek mellett természetesen ültetvények is vannak, bár közel sem olyan impozáns méretben, mint a környező falvakban. A cél itt nem is a nagybani szüret, inkább a teakultúra megismertetése és megszerettetése.
Ha nagy ritkán iszunk teát, az a mama-féle cukros/mézes, citromos tea - és filteres. Itt ittunk először leveles - nem szálas! - teát. Itt valóban levelek úsznak a teában, majd onnan - hacsak nem reteszelsz a fogaiddal - tovább vándorolnak a szádba. Biztos ennek is megvan a maga varázsa, én azóta sem tudom megszokni. Volt vendégünk, nagy tearajongó. Tőle megtudtuk, hogy a zöld teát csak egyszer forrázzuk és nem jó, ha a levelek egész nap a vízben állnak; ő ezt egy otthoni "mestertől" így tanulta. Álltunk és hallgattunk. Itt nem kell, hogy forrjon a víz, ugyanazt a levelet 3x is fel lehet használni és sokan egész nap benne hagyják a termoszukban. És a teát a hűtőben vagy a mélyhűtőben tárolják/juk. Ahány ház, annyi szokás. A zöld tea különösen kedvelt kedvező élettani hatása miatt. Ellentétben a fekete teával, a koffein tartalma nem olyan magas és fogyasztása nem pörgeti fel hirtelen a szervezetet. Mérsékelten energetizál, ezért sokan nyugtatóként is fogyasztják.
A Longjing tea Kína 10 leghíresebb teájának egyike. 59 év után tavaly válogatott ismét a Mezőgazdasági Minisztérium és a West Lake-Longjing másodszor is bekerült a legjobb teatermelő területek közé.
Longjingban több ezer éve termesztenek teát. A történet szerint Qianlong császár a Jangtze folyó déli szakaszán hatszor járt és a hat útjából négyszer betért Longjingba, hogy megnézze a teaszedést, igyon a fenséges teából és egyúttal 18 teacserjét kijelöljön, mint a császári ültetvény első darabjait Több olyan cserjét is szüretelnek a mai napig, melyek kora meghaladja a 100 évet.
A zöld tea szedésének a legjobb időpontja március vége felé van, ebben az évben március 18-án volt az első szüret. Az első szedések levelei kicsit rövidebbek, a mostani - és egyben legértékesebb - levelek kellően megnőttek és elérték a kívánatos 2-3cm hosszúságot.
A szezon egész tavasszal tart, de a legjobb időszak a Qingming Fesztivállal véget ér.
Az ezen idő alatt szedett tea ára 7.000-12.000RMB/kg között mozog, majd visszaesik átlagosan 4-5.000RMB-s árra. Előző évi teát 1-2.000RMB-ért lehet venni.
A teacserjéket 99%-ban az asszonyok szüretelik, reggeltől-estig, ebédszünettel. Egy bokor egy szezonban kb. 0,5-1kg levelet ad és átlagosan egy munkás kb. 2-3kg-ot szüretel naponta. Kb. 2000db levélből (4kg) lesz 1kg tea. A bokrokat minden nap csipkedik, a levelek a kedvező időjárásnak köszönhetően naponta fejlődnek. A képen teaszedő bérmunkások mennek az ültetvényekre, munkabérük kb. 170RMB/nap.
A csipkedésnél ügyelni kell arra, hogy a leszedett levél és a rügy (bimbó) ne sérüljön. Errefelé az a szabály, hogy 2 levelet és 1 rügyet együtt kell lecsípni. A rügy az édes, a levél a kesernyés ízt fogja adni a teában. A bimbót a lótusz szívének is hívják.
A leveleket bambuszból fonott kosarakba gyűjtik, majd nagy, lapos bambusz tálcákon kiterítik és rövid ideig száradni hagyják őket.
A következő folyamat a "pörkölés". Elpusztítja az oxidációért felelős enzimet, ezért a zöld tea nem oxidálódik. A kb. 160-200 °C-ra felmelegített "wokot" teamag őrleménnyel (olyan, mint a cukor) beszórják, amely a meleg hatására megolvad és beolajozza az edényt. Ettől nem ragad le a tea az üst falára és az íze tovább fokozódik. A "pörkölés" során a leveleket folyamatosan forgatják és finoman az üst falához nyomják. Az első, kézzel történő szárítás után a tea pihen egy ideig, majd újra visszakerül az edénybe és a folyamat megismétlődik.
Videó a pörkölésről: https://vimeo.com/261700682
A pörkölés után a tea szárad pár napot, majd csomagolják. Élénkzöld színe fakóbbá válik, a kiszáradt, lándzsa alakú levelek ellaposodnak.
Longjing környékén - attól függően, hogy melyik területen termesztik a teát - négyféle ízt különböztetnek meg és ebből kettőt csak kézi munkával dolgoznak fel. A gépi feldolgozás azt jelenti, hogy a kézi pörkölés helyett gépek végzik ezt a folyamatot.
A rendezvény során mind a négyféle teát alkalmunk volt megkóstolni. Kettő keserűbb és "karcosabb" - itt rövidebb ideig pörkölték a teát. A másik kettő lágyabb, zamatosabb és édes utóíz marad a szájban. Az egyik szerintem egész gesztenyés volt, sokan zöldbab ízt véltek felfedezni benne. Az általunk preferált 2 tea: Ong Ka Shan és Yang Mei Ling.
A Dragon well tea - típustól függetlenül lágy, világos színű.
A kínai teaszertartás inkább művészetet jelent, semmint a szabályokhoz való görcsös ragaszkodást - tudtuk meg. Vezetőnk szerint a japán teaszertartástól főleg abban különbözik a kínai, hogy a japánoknál a szabályok betartásának, míg a kínaiaknál a teaélvezet művészetének van nagyobb szerepe. (Halkan megjegyzem, finom jelekből érezni lehetett a két nép nem titkolt rokonszenvét egymás iránt :-D)
A jó tea alapja a minőségi alapanyag mellett a megfelelő víz. Legjobb a forrásvíz, itt Hangzhouban pl. a Hupao forrás vize. Kb. 80°C-ra kell felmelegíteni - nem kell forrnia. (mint említettem, ettől el lehet térni, ez a művészet lényege) A pohár aljára fa "pálcikával" helyezik a leveleket - annyit, hogy épp ellepje az alját -, majd leöntik vízzel; annyival, hogy a leveleket épp elfedje. Nem több mint fél percig állni hagyják és háromszor megkeverik;
a poharat mozgatják, nem nyúlnak bele. A keverés után vizet adnak a levelekhez oly módon, hogy három ütemben öntik a teára, mert a Főnix madár is háromszor köszöntötte a vendégeket - az nem derült ki, hol. :-D
(A Főnix Kínában nem madár, hanem több állat alakjából áll össze a formája és a madarak királyának tartják. Jelképezte a császárt, a nő/férfi egyesülését és egységét, valamint szimbolizálja a lojalitást és erkölcsösséget is. Ruhákon, de a porcelánokon is gyakran megjelenik motívumként.).
Ezután a pohárból kis kancsóba átöntik a teát úgy, hogy a levelek nem kerülnek bele, majd kis csészékben szervírozzák. A csészét a hölgyek 2 kézzel fogják, egyik kéz ujjaival a csészét támasztják. Ha nem vagyunk ennyire művésziek, minden - víz és levelek - marad az eredeti üvegpohárban. A levelek az elején úsznak a víz felszínén, majd szép lassan lesüllyednek. A pohárba mindig annyi teát kell tölteni, hogy kb. 2 ujjnyival kevesebb legyen, mint a pohár teteje - így könnyen meg tudjuk fogni a forró edényt.
A leveleket 3x használhatjuk és ivás közben meg is ehetjük őket.
Az igazi harcos - mint a tea, a forró vízben mutatja meg erejét - kínai mondás.
Egy jó fürdő a testedet, egy jó tea az elmédet frissíti fel - japán mondás
Angliát könnyebb elképzelni a Királynő nélkül, mint tea nélkül - angol mondás.
Igyál teát és elfelejted a szomorúságot - orosz mondás
2018. március
