A kínai gyógyászatban a táplálkozás, az élelmiszerek élettani hatása és az orvostudomány között ősidők óta szoros a kapcsolat. Már Kr. e. 2200-tól felfedezték a növények gyógyászati értékét és alkalmazták őket a mindennapokban. Megfigyelték, hogy fogyasztásuk pozitív hatással bír, de akár halált is okozhat. Az évszázadok során felgyűlt tapasztalat képezi alapját a tradicionális kínai orvoslásnak és ezzel összefüggésben a kínai táplálkozásnak. Élelmiszer vagy orvosság? Attól függ. De mitől is?
A kínai orvoslásban egy élelmiszer ötféle természetű lehet: hideg, hűvös, semleges, meleg és forró. Jellegét nem a növény hőmérséklete, hanem a szervezetre kifejtett hatása alapján kategorizálják. Hasonlóan a nyugati besoroláshoz, ötféle ízhatást különböztet meg a kínai konyha és gyógyászat: keserű, édes, sós, csípős (fűszeres) és savanyú. Minden elfogyasztott étel annak a szervnek és szervrendszernek a működését befolyásolja, amely vele kapcsolatban áll. A legtöbb gyökér forró/meleg kategóriába tartozik, mert a gyökér a növény energiaközpontja, a növekedés és fejlődés biztosítója. A legtöbb mag is a forró/meleg hatással bír, mivel a mag biztosítja a reprodukciót és szintén energiával telített. A levelek általában hideg/hűvös tulajdonságúak, energiatartalmuk alacsonyabb. Hideg/hűvös hatásúak az ásványi anyagok és a tengeri növények is, akárcsak a legtöbb gyümölcs és zöldség. Vicces, de a "leghidegebb" gyümölcsök a nyári csúcsidőszakban termő és/vagy a trópusokról származó fajták, mint a dinnye, az uborka és a citrusfélék. A karfiol, bors és tök inkább semleges, míg a fűszerek többsége melegítő hatású. A húsok élettani hatása is általában meleg, különösen a bárány, amely a forró kategóriába tartozik. Ezzel szemben a csirkehús semleges.
Mégis mit együnk, hogy együnk? A kínai orvoslás szerint - amennyiben nincs egészségügyi problémánk -, az arany középút megtartása a hosszú élet (egyik) titka. A szélsőségek és a mértéktelenség kerülése, a sem túl meleg - sem túl hideg hőmérséklet megtartása biztosítja a szervek túlterheltségének elkerülését. Egy kínai mondás szerint: "Az öt(féle) gabona táplál, az öt zöldség feltölt, az öt háziállat erősít, és az öt gyümölcs támogat." Vagyis a kiegyensúlyozott étrend, az ételek természete, hatása és íze szerinti megfelelő kombináció egyensúlyban tartja a test működését.
Az alábbiakban néhány fontos kínai fűszernövény élettani hatását ismerjük meg. Próbáltam olyanokat keresni, amelyek Magyarországon is elérhetők és használjuk is őket.
Gyömbér: Az egyik leggyakoribb fűszer a kínai konyhában, besorolása "vitatott" - sokan inkább gyógyszernek tartják, semmint élelmiszernek. A gyömbér forró jang növény és olyan személyeknek javasolt, akiknek szüksége van a jang fokozására. A gyömbér tehát inkább a férfiak gyógynövénye, semmint a nőké. Segíti a csí áramlását, a regenerálódást és a stressz mellékhatásainak csökkentését. E mellett semlegesíti az élelmiszerek vagy orvosi készítmények szervezetre káros összetevőinek beépülését, támogatja az immunrendszert, valamint a légzőszervi és keringési rendszert. Kiváló gyulladáscsökkentő és gyakran alkalmazott növénye a rákos betegek terápiás kezelésének is. Ételekben sokszor a fokhagymával együtt szerepel.
Fokhagyma: Szintén jang növény, a jang feltöltésére használjuk, apróra vágva vagy egészben találkozhatunk vele. Megállítja és megakadályozza a vírusos és bakteriális fertőzéseket, támogatja a vérkeringést, csökkenti a vérnyomást. Gyulladáscsökkentő és váladékoldó hatása kiváló. Használhatjuk hányás, hasmenés és tengeri betegség esetén is.
Csillagánizs: Állandó összetevője a kínai fűszerkeverékeknek, és egyike az 5 alap fűszernek. Ellentétben japán változatával, a kínai fajta nem mérgező, sőt, kifejezetten egészséges. Talán nincs is olyan étel, amelybe ne kerülne bele egy pici, még a teához is hozzáadják. Antioxidáns tartalma magas, erősíti az immunrendszert, csökkenti a gombás fertőzést és a rák kockázatát, javítja a keringést és kiváló gyógyír alvászavarok esetén is.
Édeskömény (mag): Akárcsak a csillagánizs, az édeskömény is állandó összetevője a kínai fűszerkeverékeknek és egyike az 5 alap fűszernek. De míg az ánizs a jangot, ez a fűszer a jint erősíti, ezért inkább a nők gyógynövényének tartják. Enyhén segíti az ösztrogéntermelést, csökkenti a menstruációs panaszokat, fokozza a tejképződést és súlycsökkentő diéta során is javasolt alkalmazása. Melegíti a szervezetet, szabályozza a máj, a gyomor működését, javítja az emésztést. Zeller és sárgarépa allergia esetén a fogyasztása nem javasolt, mert az édeskömény is hasonló allergiás reakciót válthat ki. Terhesek és vérzékenységben szenvedők körültekintően alkalmazzák.
Szezámmag és olaj: A szezámmag és elsősorban a szezámmag-olaj a kínai konyha jellegzetes alapanyaga. Hozzáadhatjuk sültekhez, rizshez, desszertekhez és szójaszósszal együtt is kiváló ízhatást érhetünk el vele. Gazdag ásványi anyagokban, cinkben, rézben és kalciumban, ezért csonttörések gyógyulásánál, csonterősítésnél vagy csontritkulás esetén javasolt a fogyasztása. A friss szezám (jó) zsírsavtartalma magas, kiváló eszköze a szív- és érrendszeri problémák kezelésének. Tökéletes gyulladáscsökkentő és szorongásoldó. Vérzékenység és dió/mogyoró allergia esetén nem javasolt a használata. A kínai orvoslás szerint a fekete - érett - szezámmag a legjobb orvosi használatra, mert magas E-vitamin tartalma lassítja az öregedést, segíti a sejtek megújulását, továbbá a haj- és köröm megerősödését.
Chili: Chilipor, szárított chili pelyhek és friss chili - mindegyik megtalálható a kínai konyhában, bár tartományonként eltérő a felhasználásuk. Szecsuánban chili szósz és chili/bors keverék a jellemző, Hunan tartományban ecetet adnak hozzá. Bármelyik verzióját is alkalmazzuk, tudnunk kell, hogy a jangot erősítjük vele, akárcsak a gyömbérrel. Nagyon magas a C-vitamin tartalma, segíti az erek tisztítását, a gyorsabb regenerálódást, valamint csökkenti a stroke és érrendszeri problémák kialakulását. Erős gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. Asztmások mértékkel fogyasszák.
Szegfűszeg: Szintén az öt alapfűszer egyike (bors, csillagánizs, édeskömény, szegfűszeg, fahéj és só), találkozunk vele a húsok és levesek ízesítésénél. Számos pozitív élettani hatással rendelkezik, úgymint: cukorbetegség kezelése, gyulladáscsökkentés, emésztés javítása, immunrendszer erősítése, szájbetegségek kezelése. Csökkenti a véralvadást, ezért bizonyos gyógyszerek szedése mellett fogyasztása körültekintést igényel. Jó csuklásra és hányásra, de terhesség és erős jin hiány esetén fogyasztása nem javallott. Afrodiziákum! :)))
Zöldhagyma: A gyömbér és a fokhagyma után a következő, széles körben használt fűszernövény a zöldhagyma. Levesekhez, tésztákhoz és rizshez is adhatjuk. Magas a C, K, és A-vitamin tartalma és erős jang növény. Látásjavítás, csonterősítés, kollagéntermelés fokozás, továbbá vírusölő hatás jellemzi.
Fahéj/cassia: Ezt eddig nem tudtam, de lám, mi mindenre jó egy weboldal: a cassia is fahéj - Kínában sokan ezt használják -, és szintén babérfa kérgéből készül. Szemben a fahéj-fahéjjal (ceyloni), itt a fa egész kérgét feldolgozzák, ezért az íze is erőteljesebb, "durvább". Magas az antioxidáns tartalma, kiváló vírusölő és melegítő hatású. Reumás betegségek kezelésére és vérkeringési problémák orvoslására használják. Erősíti a vese jangot. Fontos tudni, hogy a ceyloni fahéjjal szemben magasabb a kumarin tartalma. Véralvadási problémákkal küzdők, májbetegségben szenvedők, terhesek és cukorbetegek óvatosan fogyasszák. (Zárójelben: hazai boltokban is sokszor cassiat kaphatunk, a jobb minőségű ceyloni fahéj helyett)
Fekete bors: Egész Kínában elterjedt, de ellentétben a nyugati felhasználással, őrölt borsot nem nagyon látni. Erősíti az immunrendszert, a méregtelenítést, segíti az emésztést és kiváló gyógynövény légzőszervi megbetegedések esetén is. Legfontosabb előnye, hogy támogatja a tápanyagok felszívódását. Igazi jang fűszer.
A lista nem teljes, természetesen ennél sokkal színesebb a kínai fűszer kínálat és összetettebb a tradicionális kínai orvoslás is. Ez a néhány fűszernövény bizonyítja, hogy érdemes más szemmel tekinteni konyhánk alapanyagaira és egyben igazolja azt a mondást, hogy "fűben-fában orvosság" van. Egy-egy betegség kezelésére néha a legjobb megoldás ott hever a lábunk előtt - vagy a konyhaszekrényben :-)))
2018. augusztus
