A nyári szabadság 1 hetét ismét Horvátországban, a Kvarner-öböl környékén töltöttük. A már klasszikusnak számító menetrend szerint Balatonról indultunk és kb. 4 órás út után érkeztünk meg Kršanba. Az út végig esőben telt, sőt nem messze a településtől épp megúsztunk egy hatalmas jégesős vihart. De mire megérkeztünk, kisimult az ég és lassan előbújt a nap is.
Az előrejelzés végig napos időt jelzett, sőt számunkra kedvező módon 25-27˘C közötti max. hőmérsékletet. Mivel kutyánk, Fagyi, az erdélyi kopó is jött velünk, lelkesen kezdtük el felfedezni a környéket. Minden nap viszonylag korán indultunk, és mire végeztünk a napi sétás/kirándulós programmal, a fiatalok épp felébredtek vagy esetleg már a reggelin (ami az ebédidőt jelentette) is túl voltak.
A Kvarner-öböl közelsége, szigetei, klímája és strandjai miatt kedvelt úti cél a magyarok körében. A tengerparti régió turisztikai fellendülése 1844-ben indult el, amikor egy gazdag rijekai kereskedő villát építtetett Opatijában - ami ekkor még csak egy halászfalu volt. Az első turisták között érkezett beteg gyermekével Dr. Conrad Clar osztrák orvos, aki észrevette, hogy a tengerpart klímája jó hatással van a gyermek egészségére.
A javulás híre messzire eljutott, egészen az Osztrák-Magyar Monarchiáig. Ferenc József annyira beleszeretett Opatijába, hogy ideköltöztette a téli rezidenciáját, testvére, József főherceg pedig rendszeresen Crikvenicában pihent.
Učka-Poklon-Vojak: A hegység az Isztria-félsziget keleti részén emelkedik. 20 km hosszúságban a Poklon-hágótól (920 m) a Plomin-öbölig.
Az „učka” név horvát eredetű. Állítólag a „Vučka” szóból származik, ami Farkas-hegyet jelent. A hegységet az isztriai emberek Caldierának nevezték el.
Az Učka és Ćićarija hegyei közötti hágót Poklonnak hívják (922 m). Az elnevezés (meghajlás) egy régi tradícióra vezethető vissza: az isztriai vasút 1876-os megépítése előtt a zarándokok évszázadokon át ezen a hágón keresztül jutottak el a rijekai Trsat-i Boldogságos Szűz Mária-templomhoz. Miután elérték a Poklont, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Kvarner-öbölre, meghajoltak a Trsati Szűzanya fogadalmi temploma előtt.
Néhány évvel a vasút megépítése után, 1887 nyarán az Osztrák Turisztikai Klub tagjai itt, a Poklonon építették meg az első hegymászó szállást.
1911-ben az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült fel a hegy legmagasabb pontján - 1401m - a Vojak-torony. A Világháború idején katonai és tengerészeti megfigyelő pont volt, majd később visszakapta eredeti funkcióját és ismét a hegymászók és turisták vehették birtokba. 1999-ben a területet Nemzeti Parkká nyilvánították és a torony ikonikus eleme lett a parknak. 360°-os panorámájának köszönhetően kedvelt túraútvonal. Tiszta időben távcsővel egészen az Alpokig el lehet látni.
Megközelítése több útvonalon is lehetséges. Poklon-Vojak az egyik legismertebb. Autóval egy erdei úton Mala Učka településig tudunk elmenni, onnan pedig egy meredek ösvényen mászhatunk fel a Vojakig.
Ha ennél kényelmesebbek vagyunk, akkor a Poklon-Vojak túraútvonalat autóval is abszolválhatjuk. Bár Poklonnál "behajtani tilos" tábla állítja meg az autósokat, végig fel lehet menni kocsival. Autóval is látványos az útvonal, gyalogosan meg különösen lenyűgöző a táj.
Pijana Pruga: A Pijana Pruga egy vasútvonal, amely egykor Lupoglavot és Štaljét kötötte össze, nem messze Kožljak középkori településétől. A vasút mintegy 50 km hosszú és a lakosok önkéntes munkája révén épült 1948-tól 1951-ig a Lupoglav és Štalija közötti szén szállítására. A zord körülmények miatt isztriai szibériai vasútnak is nevezték. Vonat utoljára 2009-ben járt a pályán. Nevezetessé nem a pálya útvonala, hanem a minősége tette. A töltés sok helyen megcsúszott, a sínek hullámossá váltak és több helyen a levegőben lógnak. Egész hosszú szakasz bejárható, de a természet lassan átveszi az uralmat az egykor szebb napokat megélt vasúti pálya felett.
Babina és Krnički Porat: Babina Kršanhoz viszonylag közeli strand, de mivel elég kicsi, zsúfolt is. A partja nagyobb kavicsos, a családnak nem ez lett a kedvence. Az út azonban szép, érdemes megállni egy már nem üzemelő szállodánál. Átmászva a kerítésén gyönyörű kilátás nyílik az öbölre és a környező szigetekre.
Krnički Porat kb. 1 órás autóútra volt, de mesze jobb élményt nyújtott, mint a többi strand. Egy kisebb kikötő, ahonnan gyalogolva a sziklás parton szebbnél-szebb strandoló helyeket fedezhetünk fel. Kristálytiszta víz, szikláról ugrálási lehetőség, kevés ember. A kicsi strandon van WC és zuhanyzó, de ha tovább megyünk, az infrastruktúra már nem került kiépítésre. A korábbi tapasztalatoktól eltérően tiszta placcokkal találkoztunk, nem volt sziklarések közé dugott jégkrémes pálcika, barackmag és egyéb csemegék. A térkép alapján a strand snorkelezésre kiválóan alkalmas. Mi sajnos kisebb halakon és tengeri sünön kívül mással nem találkoztunk.
Az egy hetes nyaralást sikerült ismét tartalmasan eltöltenünk. Az Isztria mindig tartogat meglepetéseket, érdemes nyitott szemmel járni és nem csak a strandolásra fókuszálni.
2023. augusztus
