Két évet töltöttünk Kínában 2017-2019 között. Bár sosem vágytunk Ázsiába - különösen nem Kínába - megszerettük az országot és a kontinenst is. Hogy méltó legyen a befejezés és a távozás, megbeszéltük, hogy az utolsó héten még egyszer elutazunk valahova. Hosszas válogatás után Balira esett a választásunk. Az egy hetes aktív nyaralás első részéről - 1-3. nap beszámolója - itt olvashatsz: https://www.summester.com/az-indonez-szigetvilag-bali-korutazas-elso-resz
A teljes hét programja így alakult:
1. nap: Sanur (itt volt a szállásunk) relax
2. nap: Ubud és környékének a felfedezése: Királyi Palota + zenés előadás, Kávéültetvény és kóstolás, Bali Swing és Tagallalang rizsföld, Pura Tirta Empul templom, Tegenungan vízesés
3. nap: Kanto Lampo vízesés, Ayung Dewata rafting
4. nap: Nusa Penida
5. nap: Mount Batur túrázás
6. nap: Teknős-mentés, Blue Point beach/Suluban beach, Uluwatu templom
A körutazás 2. része a 4. nap programjáról szól.
4. nap:
A szigeten töltött 4. napon Nusa Penidára hajóztunk át. Az előző posztban írtam, hogy Sanur - mint lokáció - miért volt jó választás. Ezen a napon éreztük igazán. A hajók - szuper gyorsak! - Sanurból (is) indulnak. A sziget nem óriási, de a közlekedés kaotikus tud lenni. Nekünk kb. 30 perces út volt eljutni a kikötőbe, de sokan 1-2 órát is utaztak, hogy hajóra szállhassanak. Egy korai indulásnál nem mindegy, hogy mennyire korán kell kelned. :-)
A jegyet érdemes előre megvenni, hogy elkerüljük a sorban állást. A hajók a parton várakoznak, de a felszálláshoz a vízbe kell gyalogolni. Az egész kicsit olyan, mint egy fordított partraszállás. Mindenkink van jegye és helye, mégis tolakodva, lökdösődve jutsz fel a hajóra. Az út kb. 40 perc, ami szó szerint elrepül.
Nusa Penidán Putu egyik helyi embere várt, aki a szükséges tájékoztatások után a háttérben maradva, láthatatlanul navigált át bennünket a szigeten. Elég hamar kiderült, hogy az útbeszámolók ajánlása helytálló: ha Balin jársz, Penidán vagy Gilin érdemes eltöltened 1-2 napot. Ha a kék megszámlálhatatlan árnyalatában pompázó tengerre, homokos partra, a természettel dacoló sziklaszirtekre vágysz, akkor azt ezeken a szigeteken megtalálod. Nekünk egy nap állt rendelkezésre, hogy megízleljük Nusa Penida sokszínűségét. A korai indulás ezért szükségszerű volt, de így is csak a nyugati részre volt időnk. Ahogy haladtunk előre, rájöttünk, hogy még egy szempont szólt a korai kelés mellett: a nap emelkedésével arányosan nőtt az emberek száma is és vele együtt a gépkocsiforgalom - néha káoszba fulladva.
Első megállónk az Angel's Billabong-nál volt. A billabong ausztrál kifejezés és elszigetelt medencét jelent. A természetes lagúna a vulkáni eredetű kőzetzátony eróziójából jött létre. Dagálykor a hatalmas hullámok átcsapnak a sziklákon és feltöltik a medencét. Hatalmas erejük van és szinte a semmiből törnek elő. Apálykor lecsendesednek, épp csak nyaldossák a medence peremét. Korábban még lehetett benne úszni, de úgy tudom, hogy 2023-tól már nem engedélyezett a sorozatos balesetnek köszönhetően.
Az angyalinak nem mondható billabongtól gyalog átmentünk a Broken Beach-hez. A képen jól látszik, hogy már most is - mint a szorgos kis hangyák - minden irányban emberek vonultak, és ez később lényegesen megnehezítette a közlekedést. Akárcsak Balin, itt is számottevő kínai turista volt, amely jelentős alapzajt is eredményezett. :-)
A Broken beach legendája szerint a helyi faluba bement egy óriási kígyó. Félelmükben az emberek megölték és darabokra vágták. Este egy vén öregember jelent meg a faluban és a kígyó felől érdeklődött és kérte, hogy ne bántsák. A falusiak azt hazudták, hogy megfontolják a kérését, de közben a kígyót már levágták. Az öreg nem hitt nekik és egy botot a földbe szúrva azt mondta: Aki igazat mond, az ki tudja húzni a botot a földből!. Egyik falulakó sem járt szerencsével. A végén az aggastyán mérgében kirántotta a botot a földből. A lyukból víz tört fel, amely elárasztotta az egész falut és környékét.
A Broken beach egy különleges boltív formájú sziklaformáció, amely egy belső, szinte kör alakú tónak a kapuja. Érdemes több időt rászánni és körbejárni a sziklát. Nincs olyan pontja, ahol ne ámulnánk el a természet szépségén; hol az azúrkék tenger, hol pedig a sziklák formája késztet arra, hogy folyamatosan kattogjon a fényképezőgép vagy csak leüljünk egy kőre és csendben hallgassuk a szél és a hullámok morajlását.
A két nevezetesség után autóba szálltunk és átmentünk a Kelinking beach-hez. Úgy tűnt, hogy mi pont fordítva néztük meg Nusa Penida látványosságait mint a többség, mert néhány elakadást leszámítva egész jól haladtunk, míg ellenkező irányban szépen torlódtak fel az autók. Az egy napos szigettúrának ez a veszélye: ha nem tudod tartani az ütemtervet, akkor lehet, hogy le kell mondanod egy programot mert különben nem éred el a hajód. A jegyed előre megvetted, nem sok esély van arra, hogy átfoglalhatsz egy későbbi járatra szabad kapacitás hiányában. Persze ha a csapat kellően rugalmas és bevállalós, egy éjszakát ki lehet bírni nomád körülmények között és próbálkozni a másnapi járatokkal.
A Kelingking - vagy T-Rex - beach Nusa Penida délnyugati részén helyezkedik el. A T-Rex nevet a tengerbe nyúló szikla alakja ihlette, mert valóban hasonlít egy nyitott szájú dinoszauruszra. A látvány és a kilátás már messziről is ámulatba ejtő. A dinoszauruszok helyett a majmok teszik vidámmá a szirt szélén található kilátópontokhoz vezető utat.
Ha több időnk van és megfelelő felszereléssel rendelkezünk (cipő, ruházat, sok innivaló, ennivaló), egy meredek úton egészen a partig legyalogolhatunk és a hófehér homokos parton strandolhatunk. Az úszás 2023. óta itt is tilos, sajnos több halálos baleset is történt. Kelingking igazi Insta-posztos hely, akárcsak a sziget több pontja.
Az utolsó megállónk a szigeten a Crystal beach volt. A partot egy pálmafás erdősáv után értük el, szemét, templom és szabadon kószáló malackák, csirkék között. Az öböl fehér homokos, a szélén sziklákkal díszítve. Apály idején érkeztünk, így egész mélyre bementünk a korallokon. Az öböl a sznorkelezők paradicsoma.
Lassan búcsút vettünk Nusa Penida autentikus strandjától, mert vissza kellett érnünk a kikötőbe. Még volt időnk gyönyörködni a lenyugvó napban, aztán a hullámok hátán visszarepültünk Sanurba.
Este élményekkel telve, hulla fáradtan estünk be az ágyunkba. Túl sok időnk nem volt pihenni, mert másnap hajnalban indultunk a Mount Batur-hoz, napfelkeltét nézni. Erről a következő posztban olvashatsz.
2019. július
#bali #indonézia #ázsia #nusa penida
