Évről-évre, hónapról-hónapra (és persze választásról-választásra) visszatérő közéleti és politikai téma a magyar oktatás rendszere és annak megfelelősége. Jót tanítunk, jól tanítjuk, jókor tanítjuk? Sok vagy kevés, amit követelünk? Nincs olyan ember, aki valamilyen oknál fogva ne lenne érintett a témában és ne lenne határozott véleménye. Méricskélünk, összehasonlítunk - és kapunk egy végeredményt. Ki elégedett vele, ki nem. Kínába költözésünk lehetővé tette számunkra, hogy az oktatásnak egy másik módszerét is megismerjük és megtapasztaljuk. Melyik a jobb? Nehéz megmondani. Azonban a költözés egyértelműen rávilágított arra, hogy bár nekünk Magyarország a világ közepe, másnak nem. És ezt illik elfogadni. Vagyis valaki attól még nem műveletlen, hogy nem tudja, mi Magyarország fővárosa...elhiszed?

Annak ellenére, hogy a gyerekek amerikai iskolába járnak, kínai barátoktól és a sajtóból is értesülünk a kínai oktatási rendszer jellegéről. Ha almát az almával szeretnénk összehasonlítani, a kínai lényegesen közelebb áll a magyar módszerekhez, mint az amerikai. Alapvetően magolós és rengeteg lexikális tudást igénylő a képzés, a házi feladat pedig elengedhetetlen része a gyerekek napirendjének.

Akárcsak otthon, itt is - óvodás kortól -, a szülők különórákra és előkészítőkre járatják a gyerekeket, elősegítve a jobb iskolába kerülés vagy a könnyebb érvényesülés esélyét. A nyomás nagy, az egyik kitörési lehetőség a minél magasabb végzettség megszerzése.

Már korán "természetessé" válik a heti több óra zenei képzés, sportolás, angol tanulás - és emellett az iskolai feladatok elvégzése. Több tíz millió így szocializálódott fiatal közül nehéz kitűnni, ezért egy ördögi kör jön létre. Még korábban és még többet megtanítani, hogy gyerekünk az elsők között legyen.

Ennek a "fantasztikus" rendszernek az egyik - és talán a legfontosabb - eleme a Gao Kao, a felsőfokú intézménybe lépés kínai típusú felvételi vizsgája, melyet általában a középiskola utolsó évében tesznek le a diákok. Évente 1 alkalommal lehet és a kivételesen tehetségesek mentességet élveznek. A rendszer nemzetközileg is "elismert", több egyetem honlapján megtalálható a Gaokaon elért pontszámokhoz kapcsolódó választható szakok listája.

Az egységes nemzeti felsőoktatási rendszer 1952-ben született meg Kínában és több Ötéves Tervet megélve folyamatosan változott. Megjelent benne a munkások és parasztok előtérbe helyezése, és volt időszak, amikor a felvételi elbírálás nem nélkülözte a politikai részrehajlást és a családi kapcsolatokat sem. (Földrajzilag milyen távol van egymástól a 2 ország és mégis milyen közel....)

A felvételi eljárás szabályrendszere központilag meghatározott, a felvételi tantárgyak tartományonként eltérhetnek.

Három alap vizsgatárgy van, a kínai, a matematika és az idegen nyelv. E mellé a diák érdeklődési körének megfelelően felvehet természettudományi vagy társadalomtudományi tárgyakat. Zhejiangban 3+3+x rendszer működik: 3 alaptárgy, 3 választott tárgy és az "x" átfogó képességfelmérést jelenti. A megfelelő felkészülés érdekében a középiskola 1-2. évfolyamán a tanulónak döntést kell hoznia, hogy a társadalomtudomány vagy a természettudomány irányába megy tovább. 15-16 évesen sok diák nem tudja, mi érdekli igazán, de a rendszer kényszerpályára ítéli őket. Azt hiszem, ez a gyakorlat sem áll távol a magyar oktatási rendszertől. 

A tét nagy, ezért a kísértés is. Nem is Kínában lennénk, ha néhány modern technikai eszköz bevetésével ne trükköznének a vizsgázók. Belső-Mongóliában az ujjlenyomat helyett az ujj-véna azonosítást kellett bevezetni, mert többen ál-ujjlenyomatot használtak. Sokan pár milliméteres hallókészülékkel próbálkoznak, amely már olyan apró, hogy egy esetben csak operáció útján lehetett kivenni a vizsgázó hallójáratából.

A csalási lehetőségek leszűkítése érdekében a tartományok fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be.

Az iskolákat környékét lezárják, sok esetben drónokkal figyelik a vizsga helyszínét, a beléptetésnél arc- és/vagy ujjlenyomat felismerő rendszer, valamint detektoros beléptetés van. A vizsgaterembe mobilt és számológépet nem szabad bevinni. A helyiséget engedély és kíséret nélkül nem lehet elhagyni, stb.

A hivatalos intézkedések mellett maguk a diákok és családtagjaik is babonás előkészületeket tesznek a siker érdekében. A Nike jel szerencsét hoz, mert a pipa jót jelent; az X minta szerencsétlenséget jelent.; az 1. napon a piros és zöld szín viselése szerencsés (a piros a vállalkozások sikerességére utal - nyitott ajtót is jelent -, a zöld pedig a nyitott ajtón átáramló fényt = zöld utat); a következő napokon a szürke és sárga a megfelelő szín, jelentése: sikerességre vagy ítélve. Ételekben sem mindegy, hogy mit fogyasztunk. Régen a sült tészta + 2 tojás volt a menő, együtt 100-at jelentett = 100%. Napjainkban pontyot adnak a vizsgázónak, mert mint a legenda szerint a Longmen-völgyi ponty - aki nagyot ugrott és sárkánnyá változott -, te is sikeres vizsgára vagy ítélve = megugrod az akadályt. 

A felvételit több kritika éri. Szakértők szerint nem törekszik a kritikus gondolkodás kialakítására, figyelmen kívül hagyja a diákok értékeit, érzelmeit és személyiségét. A lelki nyomás következtében egy-egy sikertelen vizsga depresszióhoz és akár öngyilkossághoz is vezet, nem beszélve az évek alatt felhalmozódott lelki- és fizikai nyomás hosszútávú következményeiről. Megéri? Lehet erre egyetemleges választ adni? Kinek igen, kinek nem.

Csatolva néhány matematikai feladat, sok sikert a megoldáshoz! Nem tudom, a kínai nyelv vagy a feladatmegoldás jelent nagyobb kihívást?

(forrás: "Baidu", CNN és "Thatsmag")

​

2018. június