PEKING ÉS A NAGY FAL

Egy júniusi hosszú hétvégén Pekingbe utaztunk. Több szempontból is érdekesnek ígérkezett ez a pár nap: most először próbáltuk ki a gyorsvonatot, találkozónk volt egyik gyermekünk osztálytársával, valamint a Tiltott Város és a Nagy Fal is szerepelt bakancslistánkon. Bár ilyenünk valójában nincs is. :-D

Utazás: oda vonattal, vissza repülővel. Egyértelműen a vonat lett a befutó. Miért? Lakóhelyünktől 20 percre van - metróval - a központi vasútállomás, ahol kevesebb biztonsági ellenőrzésen estünk át, mint a reptéren. 45 perccel az indulás előtt érkeztünk, a vonat tiszta volt, és a kényelmes, dönthető ülések között nagyobb tér állt a rendelkezésünkre. A pekingi vasútállomásról a bejutás a központba legalább olyan egyszerű, mint a reptérről. A menetidő Hangzhou-Peking távolságban 4,5 óra, repülővel 2,5 óra. Jegyárakban (2. osztály) alig észrevehető volt a különbség. A pekingi reptérről tudni kell, hogy a késés elemi része az üzemeltetésnek. Viccesen hangzik, de többen is megerősítették, hogy ennek oka nem csak a járatok nagy számával magyarázható, hanem a kínai vezetők jelenlétével is. Ugyanis ha valamelyik fontos pártembernek repülővel kell - váratlanul - utaznia, akkor az egész reptér menetrendje borul a nem tervezett járat miatt.

A következő beszámoló 3 nap programját foglalja össze. Pekingbe készülők számára további információ, hogy 2 gyerekkel és egy kevésbé szoros időbeosztást követő családdal "hajtottuk végre". Kényelmesen - bár erről a fiúknak más volt a véleménye.

Qianmen, Dashilan és Zhubaoshi utcák: Nem messze laktunk a Tiananmen-tértől, így kiváló esti program volt a 2008-ban felújított Qianmen sétálóutca és környékének megismerése. A tér mögött helyezkedik el és több mint 570 éves múltra tekint vissza. Már a Ming és Qing-dinasztiák idejében is élénk kereskedelmi élet zajlott errefelé, számos, ma is működő cég itt nyitotta meg első üzletét. Hús-, ruha- és ékszerpiac, raktárak és színház tette még színesebbé a negyedet. A sétálóutcát érdemes a késő délutáni, esti órákban felkeresni, mert az igazi, pezsgő élet ilyenkor kezdődik el. Az utcai szobrok, a szebbnél-szebb épületek, a számtalan kis üzlet és bolt, valamint a kisebb-nagyobb éttermek, falatozók teszik megunhatatlanná a látványt. Ha elfáradtunk vagy épp nincs kedvünk gyalogolni, a főúton villamossal is kocsikázhatunk. 

Qianmen utca, a "bejáratot" jelző kapuval

Wangfujing sétálóutca: Szintén nem messze a Tiananmen tértől, a Tiltott város oldalától kis utcákon át jutunk el Peking másik legismertebb sétáló utcájába, a Wanfujingba. A Ming-dinasztia idején Peking egyik kereskedelmi központja volt, a Qing-dinasztia korában pedig az itt felfedezett édesvízű forrás vonzotta közelébe az arisztokratákat. A kínálat vegyes, nagy múltú kínai üzletek és nemzetközi márkák egyaránt megtalálhatók a bevásárló negyedben.

Wanfujing utca

A sétálás és nézelődés mellett ne feledkezzünk meg a Wanfujingból nyíló mellékutcáról, amely Peking és talán egész Kína leghíresebb snack utcáját rejti. Az nem titok, hogy sok furcsaságot esznek a kínaiak, szinte mindent, aminek lába és szárnya van. Nos, ebben az utcácskában ezekkel a herkentyűkkel közelebbről is megismerkedhetünk, és a bátrabbak nem csak vizuális, de kulináris élményekkel is gazdagodhatnak. A képek mellett egy rövid videó az egyik kedvencről: https://vimeo.com/280013880

A Wangfujing snack utca csemegéi

A Nagy Fal: Ez volt az a nap, amelyről semmiképpen sem szerettünk volna lemondani. Ezért amikor megnéztük az időjárás előrejelzést és vihart, esőt mutatott, nem mondhatom, hogy túl vidáman tekintettünk a következő nap elé. Peking közelében 2 látogatható szakasza van a Nagy Falnak, Badaling és Mutianyu. Badaling van közelebb, vonattal is elérhető, ezért itt talán több turistára számíthatunk. Melyik évszakban, napon, napszakban és melyik szakaszát a legjobb megmászni a Nagy Falnak? Az internet ontja a tapasztalatokat, javaslatokat. Én úgy gondolom, a szerencse nagyban befolyásolja a végeredményt. Mi Mutianyut választottuk, vonzó volt a bobozás lehetősége. Reggel 7 órakor szakadó esőben indultunk el úti célunk felé. A kis településhez 1,5 óra autózás után értünk és fél 9-kor az eső is elállt. 2 felvonó visz fel a 20 bástyából álló falhoz. Az egyik a könnyebb, laposabb részhez, a másik - egy nyitott kabinos - pedig a 6. bástyához, ahonnan a meredekebb és több lépcsőzést kívánó egység járható be. A Mutianyu falszakaszt először az északi Qi-dinasztia idején építették, majd kb. 1368-1644 között a Ming-dinasztia 2 híres tábornoka átépítette, hogy megerősítsék védelmi szerepét. Főleg gránitlapokból készült és mindkettő oldalán parapet falakat emeltek.

A szakasz 23 őrtoronyból áll - ebből jelenleg 20 látogatható -, az oldalágak tornyai a hegygerincre épültek. A megfigyelő szerepen kívül fontos jelző feladatuk is volt, füsttel, lámpásokkal figyelmeztették egymást.

A Nagy Fal létrejöttét az alábbi videó mutatja be: https://www.history.com/topics/great-wall-of-china/videos

Őrtorony a Nagy Falnál

Nagy Fal, Mutianyu

Kellemes, enyhén borongós időben jártuk végig a 20 bástyát. A párás levegő néha szinte füstként borította be a falat. A 6. toronytól indultunk és először a laposabb szakasz felé vettük az irányt. Mire elértünk a közepére, szép számú turista között találtuk magunkat. Hiába indultunk el időben, 1-1,5 órával később óhatatlanul találkoztunk a másik felvonón később érkező látogatókkal. Mivel a többségük kínai volt, a Falnak ez a szakasza elég zajosra sikeredett. Visszafelé a család egyik fele megállt a 6. toronynál, a másik fele pedig megmászta az 1-6. bástyáig terjedő, meredekebb részt. Talán a nehézsége, talán a kabinos felvonótól való távolsága miatt itt alig találkoztunk emberrel, és nyugodtan lehetett élvezni a csendet, a tájat és ennek az építészeti és történelmi csodának a jelenlétét. Az utolsó toronyból kimászva a Fal lezárt, fákkal benőtt szakaszán is tudtunk kalandozni - persze csak egy kicsit.

Talán hallottatok róla, hogy a Nagy Falon - egy másik szakaszán - évente megrendezik a Nagy Fal maratont. Minden elismerésem az építőké és minden elismerésem a futóké is! Néhány bástya megmászása gyalogosan is jelentős pulzusszám növekedést eredményezett.

Lefelé a felvonó helyett boboztunk. Ajánlom mindenkinek, igazi kínai élmény. Már maga a sorban állás is, gyönyörködni a precíz kínai szerkezetben és a formatervezett ülésekben. :-D Viccet félretéve, a lecsúszás tényleg szuper, kifejezetten hosszú és kanyargós a pálya. Mondanám, hogy jókat lehet repíteni, de sajnos a kínai bobvezetési technika megegyezik az autóvezetési stílusukkal, így inkább nyugdíjas tempóban csordogáltunk le. De még így is kár lett volna kihagyni! 

A parkolóban - a felvonóknál - étkezési lehetőség is van, számunkra megváltás volt a Subway jelenléte - ifjabb gyermekünk ugyanis továbbra is ellenáll mindenféle kínai és ázsiai ízvilágnak. A belépő árak - szerintem  - borsosak,  a nevezetességek megtekintése nem az "olcsó kínai" kategóriához tartozik. Barátaink Badalingot fedezték fel, hasonló tapasztalatokkal és időráfordítással abszolválták a programot.

Tiananmen-tér: Ha kínait kérdezünk a múltról, biztosak lehetünk benne, hogy 1989 júniusa nem szerepel az elbeszélésben. Pedig az újabb kutatások szerint több mint 10.000 ember halálával és több millió kínai reményvesztésével végződött ez a nap és egyben nyomtalanul el is tűnt a tér életéből.

A Mennyei Béke-tere (stílusos az elnevezés) Peking központjában található és egyike a világ 10 legnagyobb közterének. Több fontos épület díszíti, úgymint a Népi Hősök Emlékműve, Mao Zedong mauzóleuma, a Tiananmen-torony, a Nemzeti Múzeum és Mao Emlékcsarnoka. Szerény véleményem szerint -  bár a tér fontos szerepet tölt be Kína történelmében és milliók "zarándokolnak" ide látni a nagy Vezért -, hatalmas méretét leszámítva túl sok töltetet nem ad. Kár lenne kihagyni a listán szereplő nevezetességek közül, de sok időt sem érdemes itt eltölteni.

Tiananmen-tér, háttérben a Tiananmen-toronnyal

Tiananmen-torony: A tér északi végén helyezkedik el és 1417-ben, a Ming-dinasztia idején épült. A torony 1911-ig "védte" a Tiltott várost, illetve ünnepélyes keretek között itt tájékoztatták a népet a trónra kerülő császár és császárnő személyéről. A torony falát Mao képe díszíti, tőle balra és jobbra 1-1 katona áll őrséget. A múlt őrzői az 1420-ban készült oroszlánok - balról és jobbról - és 1-1 faragott márványoszlop, melyek a katonákkal és Mao képével együtt érdekes kombinációját alkotják a múlt emlékeinek.

Tiananmen-torony

Nép Hősei Emlékmű és Mao Mauzóleuma: Töredelmesen bevallom, nem néztük meg Mao sírhelyét. Remélem, nem életem nagy élményét hagytam ezzel ki. Elég volt gyönyörködni az épület két oldalán menetelő, elszánt és lendületes proletárok szoborcsoportjában.

A Népi Hősök gránit emlékoszlopa a tér közepén magasodik. Nyolc nagyméretű relief mutatja be Kína modernkori történelmét és fehér márvány korlát adja hozzá a keretet. Az oszlop egyik felirata Mao mondását idézi: " A népi hősök halhatatlanok". Nem így a Tiananmen tér halottai...

A Nép Hősei Emlékoszlop és a háttérben Mao Mauzóleuma

Nemzeti Múzeum: A Tiananmen-tér keleti oldalán található. A Történeti Múzeum és a Forradalmi Múzeum kombinációja, egyikben a modern Kína fejlődését bemutató anyagok, míg a másikban Kína régi, dicső történelmének emlékei tekinthetők meg. Az épület külső homlokzata felújítás alatt áll, de maga a múzeum látogatható.

JIngshan Park: A mi programunkban a Jingshan Park felfedezése előbb szerepelt, mint a Tiltott Város megtekintése és úgy gondolom, a sorrend így volt jó. Miért? A Tiltott Városban a látogató elveszik az épületek között. A Jingshan Park - mindamellett, hogy üde zöldjével felüdülés a sok nagy, szürke épület között - lehetőséget ad arra, hogy fentről tekintsünk le és elmerüljünk a két város (Peking és Tiltott Város) panorámájában.

23 hektáros park 1000 éves múltra tekint vissza, a Tiltott Város részét képezte és hivatalosan magán császári kertként funkcionált.

A nagyközönség előtt csak 1928-ban nyitották meg. A 45,7m magas domb mesterséges, emberi kéz munkája teremtette, anyaga a közeli csatorna és a Tiltott Város építése során feleslegessé vált talaj. Öt csúcsa van, mindegyiken egy-egy pavilonnal,  elhelyezkedésük megfelel a Feng Shui elveknek. Fikció: az emberek szerint a parkban császári rejtekhelyek vannak/voltak. Konkrétum: a Ming-dinasztia utolsó császára, Chongzen itt akasztotta fel magát.

A Tiltott Város látványa a Jingshan Parkból

A parkban élénk közösségi élet zajlik. Az idős emberek kis csoportokban - vagy épp magányosan - énekelnek, táncolnak, szalagot reptetnek, néhányan pedig "kínai focit" játszanak. Önfeledten hódoltak hobbijuknak, nyugalmukat semmi sem tudta megzavarni. Néhány videó a park életéből:

"focizó" idősek: https://vimeo.com/280171686

zenei performance: https://vimeo.com/280181656

szalaggyakorlat: https://vimeo.com/280179921

Tiltott Város: Véleményem vállalom és az eltelt idő sem késztetett a megváltoztatására. A Tiltott  Város miatt családom és én biztos nem utaznánk még egyszer Pekingbe. Nem tudnám megmondani, mi volt a gond. Sokan voltak, nagyon meleg volt? Talán. Alapvetően újabb és újabb épületek ismétlődtek, melyekbe bemenni nem nagyon lehetett és amilyeneket az elmúlt 1 évben láttunk már. Persze, tudom, a történelem, a múlt, mind-mind egyedivé és felbecsülhetetlen értékűvé teszi a helyet. De ez valahogy ott és akkor nem jött át. A fő tengelyen haladtunk, és így is minimum 4 órát töltöttünk ott. A 2. óra után kezdtünk belefáradni az ismétlődésbe. Nem szeretnék senkit sem elriasztani, a Tiltott Város pont olyan, mint a Tiananmen-tér: látni kell és nem szabad kihagyni! De nálunk az eufória valahogy elmaradt.

Az épületegyüttes a kínai palotaépítészet remekműve és sok évszázadon át a kínai császárok lakhelyeként szolgált. Kínai elnevezése az égi császár lakóhelyét jelenti, vagy egy olyan tiltott helyet, amelyet fal vesz körül. Az épületkomplexumot 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánították. Az építkezés a Ming-dinasztia alatt kezdődött el és több mint 15 évig tartott, majd egy tűzvész során pár csarnok leégett és újabb 23 évet kellett várni arra, hogy ismét eredeti állapotukban pompázzanak. Több történelmi vihart is átvészelt: felkelők, aztán a 2. Ópiumháború során francia-angol csapatok foglalták el, 1912-ben pedig - a köztársaság idején - a császár visszaszorult a belső udvarba. A Tiltott Város létrehozásával párhuzamosan Kína fővárosa Nanjingból visszakerült Pekingbe.

Alaprajza téglalap alakú és észak-dél tájolású. Vöröses fal és egy 6m mély árok veszi körül, 4 sarkán őrtornyokat helyeztek el.​ A belső rész 2 fő egységre osztható: a külső udvar főleg ceremóniák helyéül szolgált, a belső udvar pedig a császári család lakhelye volt.

A Tiltott Város saroktornya a Jingshan Park felől

A város mindegyik oldalán egy-egy kapu biztosította a ki- és bejárást, ezek közül a déli, vagy Meridián-kapu volt a legfontosabb. A 26m magas kapun 5 átjárót alakítottak ki, ebből a középső hármat a császár számára tartották fenn. Kivételt képezett a császárnő házasságkötése és a 3 évente megrendezett versenyvizsga, amikor is az első 3 helyezett áthaladhatott a középső átjárókon. A kapu keleti szárnyát a civil és katonai hivatalnokok, a nyugatit pedig a császári család tagjai használhatták. Évente 1x, a 10. Hold-hónap 1. napján itt jelentette be az uralkodó a következő évet és háború esetén itt ünnepelte a visszatérő győzteseket. A kapun belépve egy nagy térre jutunk, amelyen az Arany-folyó halad keresztül. Majd újabb kapu következik és megérkezünk a palotarendszer legnagyobb terére - Legfelső Harmónia-tér - ezen pedig a központot képező legfontosabb csarnokokhoz. A Legfelső Harmónia Csarnoka Kína legnagyobb fából készült épülete, a császár itt tárgyalta meg az államügyeket. 

A Legfelső Harmónia Csarnokának bejárata

A csarnokok között rámpa húzódik, itt vitték fel a császár gyaloghintóját. Közülük az északi a legdíszesebb; 3 részre osztott, alsó szakasza mintegy 16.7m hosszú, súlya 200 tonna, és ez a legnagyobb faragott kő Kínában. Mai mintázata a Qing-dinasztia korában készült; felső része 9db tekergő sárkányt ábrázol, míg az alsó szakasz hullámokat és szirteket jelenít meg. 

Faragott kő feljáró a csarnok mögött

Az Égi Tisztaság kapuján át jutunk be a belső udvarba, ahol a tér közepén szintén egy csarnokcsoport helyezkedik el. A császár és családja ténylegesen itt élt.

Részlet a belső udvarról

A komplexum végén található a Császári Kert, amely 1420-ban készült el és 12.000m2 nagyságú. Üde színfoltja a Tiltott Városnak, mert ezen kívül egy árva növényt sem látunk. Ennek oka elég prózai és nem a növénygyűlöletben keresendő. A történelmi források szerint a mesterien kialakított struktúra esztétikai egységben tartása és a ceremóniák zavartalan lebonyolítása vezetett odáig, hogy a fák, bokrok nemkívánatos elemei lettek a Tiltott Városnak. A kertet pavilonok és szobrok teszik még változatosabbá.

Pavilon a Tiltott Város kertjében

Kijutni az északi kapun, az Isteni hatalom kapuján tudunk. Évente egyszer a - Qing-dinasztia korában - a császár a főbejáratánál áldozatot mutatott be a Selyemhernyó Istennőjének. Emellett minden 3. évben - szintén a Qing-dinasztia idején - ennek a kapunak az oldalbejáratán léptek be a városba a császári hárem számára kiválasztott fiatal lányok. És talán soha többet nem léptek ki rajta.

9.000 ágyas, 6.000 szakács, 70.000 eunuch, 980 épület, 8.707 szoba, 149 fogásos ebéd, 150.000m2 beépített terület - a számok magukért beszélnek, emlékei egy letűnt korszaknak.

Tiantan Templom (Mennyei Béke Temploma): A templom a Ming és a Qing-dinasztia alatt is fontos szerepet töltött be, a császárok itt mutatták be áldozatukat a Menny előtt. 1420-ban épült, többször átépítették és először 1988-ban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az egyik legnagyobb és legreprezentatívabb kínai áldozati emlékmű, építészeti és tájépítészeti jelentősége miatt 1998-ban felkerült a Világörökségek közé. Az épületegyüttes nagyobb területen helyezkedik el, mint a Tiltott Város. Ennek oka arra a kínai filozófiára vezethető vissza, hogy az Ég Temploma a császárok égi lakhelye, a Tiltott Város pedig földi lakhelyük - és mint ilyen, nem lehet nagyobb égi szállásuknál. A templomot fal határolja, amelynek északi része félkör alakú - az eget jelképezi -, déli vége pedig négyzet formájú - a földre utalva. Az északi rész magasabb - a menny - hisz az életben is az ég fent van -, a déli  falszakasz alacsonyabb - ez a föld, amely az ég alatt van. 

Sétány a bejárat felé

A Kerek Oltár vagy a Menny-áldozati terasz 1530-ban épült, a Ming-dinasztia idejében. Az uralkodó évente egyszer, a téli napfordulón itt mutatott be áldozatot. A 3 szintes teraszt először sötétkék mázas lapokkal borították, majd ezeket lecserélték világoszöld kőlapokra, melyeket fehér márvány korlát ölel. Az oltárt Lingxing-kapuk veszik körül, fehér márványból készültek és felső részük egy hatalmas íjra hasonlít. A 24 kaput együtt a "Jáde erdőt formázó felhő-kapuknak" hívják.

A Kerek Oltár

A következő épület a Fölséges Menny boltozata a kínai építészet mesterdarabja. 1530-ban épült és a Kerek oltár égi kincstára volt. A márvány talapzaton álló, kerek, fa épület 19.5m magas, átmérője 15.6m, kékes-zöldes kazettás mennyezetének a közepén arany sárkányok gyönggyel játszanak. Tőle balra- és jobbra 1-1 melléképület helyezkedik el, mindegyikben a szertartásokhoz kapcsolódó eszközökkel. 

A Fölséges Menny terme és az egyik oldalépület

Az egyik melléképület belülről

A Jó termésért szóló Imák csarnokához a Danbi-hídon, a Szent úton jutunk el. Ez egy 360m hosszú út, amelynek középső, 30m széles sávját a császárok, az egyik szélső sávot a hercegek, a másikat a tisztviselők használhatták. Az út nem vízszintes, az északi vége magasabban fekszik. A hitvilág szerint ezen keresztül jutottak el a császárok a mennybe. A mennybe vezető úthoz megfelelő öltözet is dukál...csak vicceltem....De valóban, az út egyik oldalán van az Öltöző pavilon (terasz), szemet bántó élénksárga tetővel, fehér márvány korláttal, mögötte piros fallal, előtte vad zöld fűvel. Elég természetellenesen hat a többi épület között. A szertartás előtt a császár itt mosta meg kezét és vette fel ünnepi öltözetét, majd az ünnepség után itt öltözött át újra.

Az öltöző

A Jó termésért szóló Imák csarnokába a Jó termésért szóló Imák kapuján át jutunk. Követve a Szent út logikáját, 3 középső átjárója a császáré, a szélsők pedig a hercegeket és tisztviselőket szolgálták. Az épület 3 szintes fehér márvány talapzaton áll, kör alaprajzú. Érdekessége, hogy fából épült és a szerkezet nem tartalmaz szöget. 38m magas és 24m széles, minden év kora tavaszán (kínai január) az uralkodó itt imádkozott  jó időért és bőséges termésért. A csarnok oszlopai szimbolikus jelentéssel bírnak, a 4 évszakot, a 12 hónapot és a nappal-éjszaka 12-12 óráját jelenítik meg. Az épületet 8 lépcsőn közelíthetjük meg, ezek közül a 2 legfontosabb északon és délen található - sárkányokat és főnixeket ábrázolnak.

A Jó termésért szóló Imák csarnoka

A Fölséges Menny csarnoka egy szögletes épület, a rituálék egyik fontos helyszíne. Minden Hold-hónap 3. és 5. napján a tisztviselők kisöpörték a port és füstülőt égettek benne. A csarnoktól nem messze egy piros ajtó látható, az ún. 70 éves kapu. A történet szerint 1781-ben, amikor Qianlong császár 70 éves lett, úgy érezte, elhagyja ereje. Ezért a Szertartások Minisztériuma azt javasolta, hogy nyissanak a külső falon egy ajtót - a Fölséges Menny Csarnokától nyugatra -, mert így a császár rövidebb úton tudja megközelíteni a szertartás helyszínét, a Fölséges Menny Csarnokát. Attól tartva, hogy utódai - visszaélve a lehetőséggel - a könnyebb utat választják és a ceremóniát mindig a rövidebb úton közelítik meg, Qianlong rendeletbe foglalta, hogy a következő császárok csak abban az esetben léphetnek át ezen a kapun, ha betöltötték 70. évüket. A Qing-dinasztia alatt egyedül ő érte meg ezt a szép kort.

Átjáró a Jó termésért szóló Imák csarnoka és a Fölséges Menny csarnoka között

Ezennel bejártuk az Ég Templomának fő épületeit. A körülötte fekvő parkban is érdemes kicsit sétálni, itt a tajcsit kedvelők gyűlnek össze és gyakorolják kifinomult mozdulataikat. 

Nyári Palota: Az Ég templomához hasonlóan a másik olyan nevezetesség, ami lenyűgözött és rabul ejtett minket - jobban, mint a Tiltott Város. Lehet, hogy apróságnak számít, de az idő is szebb volt, kék eget és felhőket láttunk. Igazi felüdülés 1 év kínai élet után. Bár a légminőség jelentősen javult és a határérték alatt van Hangzhouban is, a kék ég felhőkkel továbbra is ritka látvány. Meg is lepődtünk, hogy pont Pekingben volt ilyen élményben részünk. (Még a városoktól távolabbi helyeken sem volt soha olyan tiszta az égbolt, mint itt.) A Nyári Palota hatalmas területen helyezkedik el, rengeteg látnivalóval. Akár egész napos program is lehet az összes épület, híd, pagoda bejárása és felfedezése. Ha csak a fő nevezetességekre koncentrálunk, akkor is egy fél nappal számoljunk utunk tervezésekor.

A Nyári Palota Kína legnagyobb és legjobban megőrzött császári parkja. A táj- és parképítészet mestermunkája, és mint ilyen, felkerült a Világörökségi listára is.

A terület kialakítása 1153-ban kezdődött az első palota megépítésével, majd 1271. körül ezt követte a Kunming-tó, mint édesvízű víztározó kialakítása. Az 1700-as években Qianlong császár itt építtetett palotát anyja 60. születésnapja alkalmából és a főváros vízellátásának biztosítása érdekében további két tavat hoztak létre. Az épületek infrastruktúrája nem biztosította a tartós és kényelmes lakhatást a császár és udvara számára, ezért Qianlong hosszú időszakokat nem töltött itt. A Qing-dinasztia után a park állapota hanyatlásnak indult, az újabb csapást pedig 1860-ban szenvedte el, amikor a II. Ópiumháború idején francia és angol csapatok a palotát kifosztották, és az ún. Régi Nyári Palotát lerombolták - megtorlásul 2 angol megkínzásáért és meggyilkolásáért. Guangxu császár uralkodása alatt az épületek egy részét sikerült  felújítani és a Nyári Palota megnevezést is ekkor kapta. 1900-ban, a Boxer-felkelés során újabb kár érte a kertet és az épületeket, és sajnos számos kincset is eltulajdonítottak. A Palota 1924 óta látogatható. 

A kertnek több bejárata van, mi az északi kaputól indultunk. Itt 2 lehetőség közül tudunk választani: elindulunk a Hosszú-élet hegy felé gyalogosan vagy a Suzhou utcából a Hátsó-tavon át behajózunk a Kunming-tóra és ott kiszállunk az egyik megállónál. A hajókázás előtt a Suzhou-utcát is bejárhatjuk.

A teljesség igénye nélkül következzen néhány fontosabb állomás, kedvcsinálónak:

Suzhou-utca: A kb. 300 méteres utca a Hátsó-tó partán húzódik. (Valójában olyan, mintha egy csatorna partján lenne). Nevét onnan kapta, hogy ténylegesen Suzhou város bevásárló utcáját másolták le. A törekvés többször megjelenik a Nyári Palota területén, Kína több, korabeli nevezetességévél találkozunk majd utunk során.

Az utca szórakoztató központ volt, eunuchok és udvarhölgyek játszották el az eladók szerepét, a császár és ágyasai pedig a vásárlók voltak. A történet szerint Qianlong császár egyik kedvenc ágyasa beteg lett. Az uralkodó megkérdezte a szépséget, hogy mi a baja? Az ágyas elmondta, hogy több éve eljött már az otthonából és honvágya van. A császár megvigasztalta és megígérte, hogy fél év múlva elmegy vele Suzhouba, az otthonába. Igaz, hogy nem fél év múlva, hanem 1 évvel később Qianlong megjelent szerelménél és kérte, üljön be hintójába, mert Suzhouba mennek. A hölgy hitetlenkedett. Nem sokkal később hirtelen megálltak és Qianlong közölte, hogy megérkeztek. Az ágyas kételkedett, a 2 város közötti távolságot nem lehet megtenni ennyi idő alatt. De eleget téve az uralkodó kérésének, kiszállt a hintóból és Suzhou utcáján találta magát. Az utca házai tökéletes másai voltak az eredetieknek, a járókelők és az árusok suzhoui dialektusban beszéltek. A császár felépíttette a pekingi Suzhout és beváltotta szerelmének tett ígéretét. Sajnos a háborúk a palota ezen részét sem kímélték, az angol-francia erők felégették és csak 1986-ban építették újjá.

Suzhou-utca a Nyári Palotánál

17 lyukú-híd: Mi a Suzhou-utcától hajóztunk és nem messze kötöttünk ki a 17 lyukú-hídtól. A harminc híd közül ez a legnagyobb, 30m hosszú és 8m széles és ez vezet át a Nanhu-szigetre. Stílusban keveréke a pekingi Marco Polo-hídnak és a suzhoi Baudai-hídnak, 544 különböző oroszlán díszíti a hídkorlát tetejét, a két végét pedig 2-2 misztikus állat őrzi. Természetesen a hídnak is van története. Egy rongyos, szegény öregember kereste fel az építkezést és megkérdezte, akar-e valaki longmen-i követ vásárolni? Nem kapott választ, mindenki őrültnek hitte. Az öreg csalódottan egy nagy fa alá telepedett és minden reggel, a kakas kukorékolásával együtt faragni kezdte a kövét. Egyik nap hatalmas eső kerekedett, és ahogy ott kuporgott a fa alatt, arra ment egy másik öregember, aki megsajnálta és meghívta a házába. Egy évig maradt ott, és folyamatosan dolgozott a kövön. Egy év elteltével búcsút vett vendéglátójától, de a kifaragott követ neki ajándékozta. A híd építése időközben befejeződött, egy elem kivételével - ide nem találtak megfelelő alapanyagot. Valakinek eszébe jutott, hogy keressék meg az öreget és vegyék meg tőle a követ. Szerencsére ráleltek a vendéglátó házára, aki örömmel átadta az ajándékba kapott követ és láss csodát, ez pontosan illett a hiányzó helyre.

A 17 lyukú-híd és a Nanhu-sziget 

Nanhu-sziget: A Kunming-tó három szigete közül a legnagyobb és a tó víztároló kapacitásának megnövelése során kitermelt földdel töltötték fel. A legenda szerint a 3 sziget az óceánban lebegő 3 tündérsziget másolata. Az északi részén főleg sziklák és fák vannak, a déli oldalán pedig épületek. Az egész szigetet díszes korlát és kövek veszik körbe. A sziget formája egy teknős páncéljára emlékeztet, a teknős pedig a hosszú életet szimbolizálja. Nyaka a 17 lyukú-híd, feje a híd végén elhelyezkedő pavilon. 

Kilátás a Nanhu-szigetről

A sziget egyik fontos épülete a Sárkánykirály Templom (Guangrun Lingyu Ci). Történelme során többször változott a neve, de funkciója nem: Qianlong itt imádkozott esőért. A régi források szerint Cixi császárnő is gyakran betért a templomba és füstölőt gyújtott, mielőtt áthajózott volna a Nyári Palotába. A másik jelentős épület a Hanxu Csarnok, amely eredetileg 3 szintes volt, de jelenlegi állapotában 1 szintes épületről beszélünk. A császárok és császárnők innen gyönyörködtek a holdfényben, Qianlong innen szemlélte a tengerészet gyakorlatait és Cixi császárnő is gyakran ült itt, figyelve a Tengerészeti Akadémia műveleteit. Napjainkban a legjobb kilátást nyújtja a szemközti Nyári Palotára.

Császárok és császárnők - kiállítás

A szigetről visszatérve a szárazföldre és Nyári Palota felé vezető partmenti úton megnézhetjük a Bronz Ökör szobrot. Az életnagyságú szobor arccal a Kunming-tó felé néz és egy hullámokat formázó talapzaton fekszik. Qianlong építtette és állítólag a vízszint változását figyelte. A tó keleti partja 10 méterrel magasabban fekszik, mint a Tiltott Város - ha a víz áttöri a keleti gátat, akkor a Tiltott Város is veszélybe kerül. Másik elmélet szerint a híres vízmérnök, Da Yu minden munkája után  - babonából - egy  bronz ökröt dobott a vízbe. Az ökör jó úszó, izmos és szorgalmas és az árvíz megakadályozóját látták benne. Eredetileg arany fóliával vonták be, de ez az idők során eltűnt róla. Realista ábrázolás jellemzi, mestermunkája a kínai öntési technológiának.

A park területén két sétány van, a Keleti- és Nyugati sétány. A Nyugati-sétány a Hangzhouban található Su-sétány és a West Lake másolata. A Keleti-sétány fontos eleme Kuoru pavilon (Az ország legnagyobb pavilonja. Dupla, nyolcszögletű, díszes tetőszerkezete van, melyet  47 oszlop támaszt), a 17 lyukú-híd, a Bronz Ökör, és a Kunlun-emlékmű (Qianlong költői írásával, amely elbeszéli a terület névváltozásának a történetét).

Kuoru-pavilon

A Keleti-sétány része a Wenchang-torony, a Nyári Palota legnagyobb tornya, valamint a Tavaszt-köszöntő pavilon. A Keleti-sétánynak ez a szakasza - a színek, illatok miatt - kicsit a Balatonra emlékeztetett bennünket. 

Vízibiciklik, háttérben a Tavaszköszöntő-pavilon

A palota felé sétálva megnézhetjük a Jáde-fodrok pavilonját, Guangxu lakosztályát. A császár a központi teremben olvasta fel beadványait és intézte a bírósági ügyeket - szantálfa trónján. A lakószárny egyik udvarában állították fel a Kék-írisz sziklát. Méretével kivívta a "kínai kertek legnagyobb sziklája" elismerést. 1902 óta Peking és a Nyári Palota telefon-összeköttetésben állt, itt pedig megnézhetjük Kína első császári magán telefonvonalát is, melyet 1908-ban építettek ki a kert épületei között. Az épületekhez tartozik a Császári-kikötő. Ezt Cixi császárnő használta, amikor a Boldogság- és Hosszú Élet Csarnokába hajózott.

Kék írisz szikla

Hosszú-folyosó: A Nyári Palota egyik legjellegzetesebb építménye és egyben 728 méterével a klasszikus kínai kertek leghosszabb folyosója is. Kelet-nyugati irányban követi a Kunming-tó vonalát és összefűzi a nevezetességeket. Qianlong építtette az anyjának, hogy időjárási viszonyoktól függetlenül sétálhasson a kertben, gyönyörködjön a tóban és a környező hegyekben. 273 pihenő rész szolgálta a császárnő kényelmét és 14.000 Su-stílusú festmény díszíti a faszerkezetet - ezzel bekerült a Guinness-rekorderek közé.

A Hosszú-folyosó

A hosszú folyosóról nyílik a Végtelen Élet-hegy egyik fontos épületegyüttese. A parton a Felhők Eloszlatásának a kapuja helyezkedik el, majd a Felhők Eloszlatásának a Csarnoka következik. Ahogy haladunk felfelé - egyik épületből a másikba megyünk át felfelé a dombon - a Buddhista Füstülők Tornya és a Bölcsességek Tengerének a Csarnoka következik. A komplexum alapját az a palota adta, melyet Qianlong épített anyja 60. születésnapjára. Némi érdekesség a múltból, hogy Cixi császárnő hálószobája eredetileg itt volt. Az uralkodónő megbetegedett és úgy gondolta, ennek oka az, hogy túl közel került a Buddhista Füstülők Tornyához és ezzel a buddhista területhez. Átköltözött a Hosszú Élet Csarnokába, ahol egészsége helyreállt. Másik érdekesség, hogy Qianlong rendeletbe foglalta, hogy a császári kertekben és pihenőkben az épületek fedésére nem használhatnak sárga mázas cserepet, csak a templomoknál. A Felhők Eloszlatásának épületeinél az uralkodó engedélyezte a sárga cserép használatát.

Felfelé a csarnokok között

A Buddhista Füstülők Csarnoka 60m magasan helyezkedik el, dél felé a Kunming-tóra tekint, északon pedig a Bölcsességek Tengerének Csarnoka határolja. Eredetileg 9 emeletes, nyolcszögletű, klasszikus kínai stílusú toronynak épült, de Qianlong Buddha iránti tisztelete jeléül átépíttette buddhista toronnyá. 41m magas és egy 21 méteres kő alapra helyezték. A tornyot 8 hatalmas oszlop támasztja meg, otthont adva az Ezer kezű Buddha szobornak. Az 5m magas Guanyin Bodhisattva 12 arccal és 24 karral büszkélkedik és 999 sziromból álló lótuszvirágon ül. 

Az 5m magas Guanyin Buddha szobor

Buddhista Füstölők Tornya

A sok csarnok és lépcső után  - eltelve számtalan látnivalóval - elnyerjük méltó jutalmunkat és pazar kilátásban lesz részünk. Feltárul előttünk a Kunming-tó, a Nyári Palota épületei és a távolban Peking is. 

Kilátás fentről

Nyugatra a toronytól egy érdekes épület bújik meg a klasszikus fa pagodák és pavilonok között, a Bronz Pavilon (Baoyun). Sokan Arany Pavilonnak is hívják, mert ahogy a bronz szerkezeten megcsillan a napfény, arany színt kölcsönöz a 7,5m magas és 207 tonnás épületnek. Qianlong építtette és a Qing-dinasztia idejében a Láma minden Hold-hónap 1. és 15. napján eljött Tibetből a pavilonhoz, hogy a császárért és a császárnőért imádkozzon. Az ünnepség alatt a záróelemek mindegyikére Buddha-figurákat akasztottak. Az épület egy faragott, buddhista stílusjegyeket magán hordozó márvány talapzaton áll, és akárcsak a Bronz Ökör, ez is a kínai bronzművesség mesterdarabja.

A II. Ópiumháború során a francia-angol csapatok a Nyári Palota több épületét megsemmisítették, de az Arany Pavilon - anyagának köszönhetően , egy bronz asztallal együtt épségben maradt. 1908-ban 10 ablak eltűnt az épületből, máig sem tudni pontosan, hogyan is történhetett ez meg. Később külföldön találtak rá az ablakokra és - állítólag adomány keretében - visszakerült az épületbe. 

A Bronz Pavilon

A hegytetőn egy buddhista épületegyüttes található, amelynek központi eleme a Bölcsességek Tengerének Csarnoka. 1750-ben Qianlong építtette és a fa szerkezetű pavilonokat utánozta. Valójában kő épületről beszélünk, amelynek falát számtalan valódi és álboltív díszíti, bennük 1008 db Buddha szoborral. Az épület színe lenyűgöző, díszes és színes mázas burkolat fedi. A napsütésben különösen gyönyörű, a Nyári Palotának ezen egysége személyes kedvencem lett. A színek, a kék ég és a növényzet teljesen mediterrán hangulatot árasztott, némi erőltetéssel a Kunming-tó is egész tengerszerűnek tűnt fentről. :-D. Az épületben gyönyörű falfestmények és egy Buddha szobor látható. 

Bölcsességek Tengerének Csarnoka

Falfestmény a csarnokban

A hegytetőről lefelé haladva - az északi kapu és a Suzhou utca felé - Peking legnagyobb tibeti buddhista épületegyütteséhez érkezünk. A komplexum déli része Han-stílusú, míg az északi egységek tibeti stílusjegyeket mutatnak. A komplexumot a Négy Dicsőséges Régiónak hívják. 

A tibeti épületegyüttes az északi kapu felől

Ahogy a bejegyzés elején említettem, 3 napunk volt Pekingben. Lehetett volna szorosabb a program és akkor jut időnk még pár érdekes hely felfedezésére. Szívesen megnéztem volna a régi Nyári Palotát, egy helyi piacot és a 798-as Zónát is. De majd legközelebb :-D

Szép napsütéses és tartalmas pekingi városnézést mindenkinek!

2018. július

  • Facebook oldal
  • Instagram oldal
  • Vimeo oldal
  • Pinterest oldal

www.summester.com I info.summester@gmail.com

 

A honlapon szereplő összes tartalom a szerző tulajdonát képezi, annak bármilyen formában történő felhasználása előzetes írásbeli hozzájárulás után lehetséges.