CSENGTU ÉS A PANDÁK

Pandák, opera és finom ételek; külön-külön és együtt is hívogató tartalom ahhoz, hogy kínai életünk során Csengtu felkerüljön a látnivalók listájára. A város és környéke több UNESCO listás hellyel is rendelkezik, a pandanevelő központ pedig szíve-csücske a kínai kormánynak. Csalogatva a turistákat, Csengtu is bekerült a 144 órás vízummentes övezetek közé.

A régészeti leletek alapján a város környékén már 4.000 évvel ezelőtt is éltek, egyedi bronzműves kultúrával és teknőst formázó városfallal is büszkélkedett a település. Nevezték a bőség földjének, birtokosa volt a Tang-dinasztia idején a 2. leggazdagabb város címnek, hívták tigrisek látogatta szellemvárosnak és központja lett a cigaretta- és szivargyártásnak is. A II. Világháború alatt egy ideig itt volt az ország fővárosa és egyik legfontosabb légi katonai központja is (ez jelenleg is így van). Elhelyezkedéséből adódóan - hegyekkel körülvett sík medence - időjárása monszun jellegű: állandóan magas a páratartalom, sokszor esik az eső és a környék legtöbbször felhőbe burkolózik, ezért az országban itt a legkevesebb a napsütéses órák száma. 

Utunk menetrendjét úgy válogattam össze, hogy legyen benne kiemelt fontosságú és/vagy olyan, amellyel eddig még nem találkoztunk (vagy legalább is nagyon hasonlóval nem). Ezért lehet, hogy sok dolog nem került fel a listánkra, amit egy "szűz", első kínai útját járó turista megnézne...de higgyétek el, a 30. templom után valóban nehéz jelentős különbséget felfedezni az épületek között. Sok minden kimarad, vagy menetközben jövünk rá, hogy egy nevezetességnek nagyobb volt a füstje, mint a lángja; és persze belebotlunk olyan szépségekbe is, amelyeket az internet közössége kevésbé értékelt - de egy utazás ettől és ezért is érdekes. :-D

A szűken vett 3 napos csengtui kirándulásunk során - fenti szempontok szerint - a következők kerültek a listánkra:

- Pandanevelő központ

- Dujiangyan-vízszabályozó rendszer

- Qingcheng-hegy

- Leshan buddha

- People's park és szecsuáni Opera előadás

- Wenshu buddhista kolostor

- Du Fu villa

- városnézés

Az első nap kora délután érkeztünk meg, a szállás elfoglalása után még bőven volt időnk és a csapat sem volt fáradt. Napsütéses időben sikerült felkeresnünk a Du Fu villát.

Du Fu villa (Du Fu thatched cottage): Az épület(ek) egy 24 hektáros parkban helyezkednek el. Du Fu Hszianból a Tang-dinasztia idején menekült el és telepedett le Csengtuban, ahol nádfedeles épületét 760-ban építette fel egy patak mellett. Négy éves tartózkodása alatt több mint 240 verset írt, és a kert - kertépítészeti jelentősége mellett - a kínai irodalom előtti tisztelgés is egyben.

Részletek a kertből

A kert 2 múzeumnak is helyet ad. Az egyik Du Fu műveibe ad betekintést, a másik pedig a Shu (Szecsuán) brokát mesterdarabjait mutatja be. A szecsuani brokátszövés több ezer éves múltra tekint vissza, de az ipari termelés előre törésével gyártása visszaszorult; jelenleg már csak egy üzem készíti ezt a fajta selyemszövetet. A technikát kiemelt nemzeti értékként tartják számon.

Szövőszék

A Du Fu kert után átmentünk a Wenshu kolostorba, amely Csengtu legjobban megőrzött buddhista központja.

Wenshu kolostor (Wenshu monastery): A Qing-dinasztia alatt Cidu szerzetes lakott itt, aki 2 fa közé épített kunyhójában élte aszketikus életét. Hamvasztása során Wensu (szanszkritul Boddhisattva) megjelent a lángok között. Az emberek ezt isteni jelnek tekintették és ettől kezdve Cidut Bodhisattva reinkarnációjának tartották. A kolostort ekkor nevezték át Wenshu-ra. A 13 hektáros területen több épület helyezkedik el, és 80 szerzetesnek ad otthont. A kert és az épületek mellett megcsodálhatjuk a 4.500 kg-os harangot, számos kalligráfiát, több mint 300 Buddha szobrot és egy szerzetes koponyáját is. 

A legimpozánsabb építmény kétségkívül a könyvtár, amelybe sajnos ott jártunkkor nem lehetett bemenni.

A könyvtár épülete

Az igazat megvallva a szűken vett kolostorban semmi különleges sincs, ellenben a környéke igazi csemege. Az ún. Tibeti utcán láttunk először Kínában tibeti viseletbe öltözött nőket. Portékájuk között szebbnél-szebb ékszerek és kevésbé felemelő állati testrészek sorakoztak.

A színek kavalkádjához a hátteret a míves régi épületek adták.

A tibeti utca árusai és portékájuk

A tibeti utca mellett a negyedben piacot és igényes árukat kínáló kézműves boltokat is találunk, valamint figyelemmel kísérhetjük, milyen aprólékos és precíz munkával készül el Csengtu másik nevezetessége, a shu hímzés. Már a Han-dinasztia előtti régészeti leleteken is felfedezték nyomait, csúcspontját pedig a Tang-dinasztia alatt érte el. Mai kedvelt motívuma a ponty, a hibiszkusz - és persze a panda. 

Piac, kézműves termékeket áruló üzletek és a híres csengtui hímzés

A kis üzletek mellett a negyedben rengeteg teaház és étterem várja a megfáradt látogatót, és maga a kolostor is kínál vegetáriánus ételeket. Az egyik leghíresebb teaházban közelről is láthatjuk - igény esetén kipróbálhatjuk - a Csengtura oly jellemző utcai szolgáltatást, a fültisztítást. A fültisztító és kedves vendége nem vonul el, hanem mindenki előtt/között végzi a tevékenységét. Sőt, a művelet végén a mester mindig megmutatja ügyfelének mélyreható munkájának az eredményét. 

Teaházak, kis éttermek. A legutolsó képen, fejlámpával a fején a mester épp fültisztítást végez

Korábbi tapasztalataink alapján szállásnak olyan lokációt keresünk, ahol az ideális közlekedési adottságok mellett "western" ételeket is lehet enni. Kisebbik gyermekünk ha sok mindenben nem is, de egy dologban borzasztó következetes: kínait NEM eszik. Így a kínai könnyű vegetáriánus ebéd (gyermek gyümölcsözött) után egy könnyed steakkel és pizzával fojtottuk le éhségünket. Lakásunk az üzleti negyed és egyben Csengtu modern és forgalmas bevásárló utcája, a Chunxi út közelében volt, így rövid gyaloglás után esténként a város egy másik arcát ismertük meg és fedeztük fel.

Chunxi út: valójában egy 3 hektáros területről beszélünk, ahol az üzleti központok mellett a világmárkák képviseltetik magukat. Népszerűsége töretlen, Kína 3. legkedveltebb bevásárló utcájának tartják. A boltok, üzletek között számtalan kiváló étterem hívogatja a látogatókat.

Bevásárlónegyed a Chunxi úton

A következő napunk egy része - a délelőtt és az este - idejövetelünk 2 fontos elemét tartalmazta. Délelőtt a pandákat néztük meg, este pedig elmentünk a szecsuani Operába. Mindkettő átírta várakozásainkat.

Pandanevelő Központ (Panda Breeding & Research Center): A panda Kína nemzeti állata, a WWF és a veszélyeztetett fajok ikonikus emblémája. Mindezen tények és cuki megjelenése - no meg a Kung-fu Panda mozi - vitathatatlanul a világ egyik legkedveltebb állata közé emelte. Meglepő módon felfedezése nem Kínának köszönhető, hanem egy francia misszionárius írt róla először az 1860-as években. Nemének egyetlen recens faja, és megkülönböztetve a vörös pandától - kis panda - óriás pandának hívják. Élettere szorosan kötődik Szecsuánhoz, a jelenleg szabadon élő kb. 1.600 példány egy része itt található. Fő tápláléka a bambusz, de mézet és egyéb növényeket is megeszik. A bambusz tápértéke alacsony, így naponta kb. 13-14 órát tölt táplálkozással. Alapvetően a földön mozog, de jól fut és fára is tud mászni. A panda nem társas lény, a nőstények egyedül élnek és védik territóriumukat. Évente 1x ellenek, az utódok március és május között jönnek a világra. Az ikerszülés ritka és a vadon élő anya ilyenkor is csak 1 kicsit nevel fel. Várható élettartamuk kb. 25 év.

Kipusztulásuk szelét természetesen mi, emberek dagasztottuk viharossá. Az erdőégetések és írtások, a bambusz fokozott felhasználása és értelmetlen öldöklésük a kihalás szélére sodorta őket. A kínai kormány megmentésük érdekében hozta létre a pandanevelő- és kutató központokat. Itt a tenyésztés mellett hatékony kutatási munka is folyik, amely az állat életmódjának jobb megismerésére irányul. A több éves erőfeszítés és összefogás, valamint a vadorzók elleni hatásos fellépés következményeként 2016-tól a WWF a pandák besorolását sebezhetőre változtatta.

Az általunk meglátogatott központ kb. 20-25 percre van a városközponttól. Reggel 8 órakor már a bejáratnál voltunk és a parkolótól a jegypénztárig megismerhettük az árusok teljes panda-termék kínálatát. A központ nagy, szép, rendezett, parkosított....hmmm...a pandák cukik....és ennyi.

Láttam szép állatkertet. Ez is azok közé tartozik, de szerintem az eredménynek kevesebb köze van az emberhez, mint magának az eredeti környezetnek.

Nem mindegy, mikor jössz. Igen. Gyere korán, mert iszonyú sokan lesznek. És itt abszolút úgy érzed, hogy rossz a felállás. Aki a kerítés mögött van, annak kellene kint lennie, és aki kintről dobol és kiabál a bentieknek, azt kellene korlátok mögé tenni - egy kici kis időre...

A pandák alapvetően 2.500-4.000m magasságban élnek, télen lejönnek 800 méterre. Téli álmot nem alszanak, keveset mozognak és szeretik a hideget. A központ tengerszint feletti magassága kb. 300-400m, panda-hideg időről itt nem nagyon beszélhetünk. Nyáron ezért többnyire üveg mögött, légkondicionált helyiségekben vészelik át a forró napokat. Meghatározott napi menetrend van, amikor ki- és beterelik őket. Etetéskor általában előjönnek és kint is maradnak a szabadban, de van olyan panda, akit annyira zavarnak az emberek, hogy szinte sosem jelenik meg. Az állatok viszonylag távol vannak a látogatóktól, bokrokkal, fákkal benőtt területen. Ez, és a turisták nagy száma lecsökkenti azon pillanatok számát, amikor teljes valójában láthatunk egy állatot. A párzási és vemhességi időszak újabb korlát, mi például a vörös pandákhoz egyáltalán nem tudtunk bemenni. 

Szumma szummárum: kétségkívül több panda van egy helyen, mint egy átlag állatkertben, de csak emiatt Csengtuba jönni - háát...nem tudom...

A háttérmunka véleményem szerint értékesebb, mint a turisták számára bemutatott rész. Üzletnek kiváló, a panda-marketing jól működik és Csengtu húzóágazata. Kiváló politikai eszköz is, hisz minden panda - a születendő utódok is - a kínai kormány tulajdonát képezi. A világ állatkertjeiben látható példányokat a kormány 10-15 éves időtartamra bérbe adja, majd visszakapja. A túravezető elmondása szerint Kanada és Kína között hosszú-hosszú évek óta zajlott az egyeztetés, hogy Kanada kapjon egy pandát. Már majdnem pecsét került az okmányokra, amikor a dalai láma ellátogatott Kanadába. A vizit évekre visszavetette a tárgyalásokat. A központ kutatási sikerei - hogy megállították az egyedszám csökkenését - példaértékűek. Ha a hír igaz, a szabadba történő integrálás azonban még közel sem ad elégedettségre okot. A legutóbbi egyed nem élte túl a "vad" fajtársak közelségét. Nem ismerve a farkastörvényeket, sajnos széttépték. 

Aki rajong a pandákért, jöjjön és bízzon a csillagok ideális állásában. Annyi mindennek kell passzolnia, hogy tényleg sikeres legyen a látogatás. Aki csak azért jön, hogy pandát lásson, nézze meg őket egy állatkertben. A véleményem szubjektív! Néhány pandás videót itt láthattok: 

kis pandák: https://vimeo.com/306772062

reggeliző panda: https://vimeo.com/306772449

Pandák

Este operába mentünk. Kicsit tartottam tőle, hogy a fiúk mit szólnak hozzá, de elég higgadtan fogadták a hírt. A városban több operaház is működik és véletlenül - állítólag - a legszebbe jutottunk el.

Szecsuani Opera (Shufeng Ya Yun Opera Theatre): A jegyünk a Shufeng Operaházba szólt, amely az esti fényében csodaszép Qintai utcánál található. Valójában a People's Parkban van. A park a listánkon nem szerepelt - volt Du Fu és Wenshu -, de több útikönyv szerint is érdemes megnézni. 

A szecsuani opera születése a Ming-dinasztia végére és a Qing-dinasztia elejére tehető. A Szecsuanba áramló népesség változatos kultúrával, szokásokkal és hiedelemvilággal rendelkezett, amelynek egy érdekes fúziója lett a világhírűvé vált opera. Az előadás csúcspontja az arcváltás, amikor a színészek bámulatos gyorsasággal cserélik le a különböző érzelmeket kifejező maszkjukat. Az álarcok eredete az arcfestésben keresendő, a kutatások alapján a régiek a rossz, ártó szellemek elűzése céljából festették az arcukat. Egy profi művész 20 mp-en belül 10 maszkot cserél, de a Guinness rekord Peng Denghuai operamester nevéhez fűződik, aki 25 mp-en belül 14 álarcot váltott.

A maszkcserélés mellett táncosok, árnyjáték, zenés vígjáték és hangszeres előadás gazdagította a repertoárt. Egy-egy műsorszám között egy hölgy angolul is felkonferálta a darabokat, de az igazat megvallva, egyetlen angol szót sem lehetett belőle felismerni.

Az operaház fedett kerthelyiség jellegű, és a székeket - 5db - egy asztal körül rendezik el. Jegyártól függően a szotyi és tea mellett ételt és különböző magvakat is lehet vásárolni. Akinek kedve szottyan, a színpad mellett - szemben a nézőkkel - masszázsra (hát, fej és nyak) és fültisztításra is befizethet. Otthoni színházi élményeim alapján áhítatos csendre és fegyelemre számítottam. Talán itt, ha máshol nem is....tévedtem. Rengetegen késtek, állandó volt a jövés-menés. Beszélgettek, mögöttünk egy idős néni hangosan telefonált. Egy 3 hetes kínai körutazás utolsó állomásán lévő amerikai nyugdíjas csoport ült körülöttünk és úgy tűnt, a 3 hét kevés volt ahhoz, hogy akklimatizálódjanak a kínai virtushoz. A felszolgálók még az elején rendre intették a kihágókat, de számuk annyira megnőtt, hogy feladták szélmalomharcukat. 

Ez a különös hangulat és maga az előadás is a kirándulásunk egyik olyan pontja lett, amely elvárásaink felett teljesített. Ha választanom kellene, pandák helyett újra az operába mennék. (és a gyerekeim is)

Szecsuani opera

Qintai út: A majdnem 1km hosszú út épületei a Han és Tang-dinasztia stílusában készültek és kis boltok, ékszerüzletek, éttermek sorakoznak bennük. Az utca legendája egy szerelmespárhoz köthető. Wenjun a Nyugati-Han-dinasztia gyönyörű költője volt, míg Sima híres költő, zenész és hivatalnok. Első látásra egymásba szerettek, de a társadalmi különbségek miatt a szülők ellenezték kapcsolatukat. A szerelmespár Csengtuba szökött és a Qintai úton nyitott likőr boltot. Szegénységben, de boldogan éltek, míg meg nem haltak. Az út gyönyörű, különösen az esti fények adnak varázslatos hangulatot a sétánynak.

A Qintai út esti fényei

Utunk itt még nem ért véget. A célul kitűzött - városon belüli - látnivalókat végigjártuk. A következő beszámolóban a Kung-fa panda mozit inspiráló heggyel, Buddhákkal és egy UNESCO listás vízszabályozó rendszerrel ismerkedünk meg.

2018. december

  • Facebook oldal
  • Instagram oldal
  • Vimeo oldal
  • Pinterest oldal

www.summester.com I info.summester@gmail.com

 

A honlapon szereplő összes tartalom a szerző tulajdonát képezi, annak bármilyen formában történő felhasználása előzetes írásbeli hozzájárulás után lehetséges.