A SZIVÁRVÁNY-HEGY LÁBÁNÁL

Instagram felhasználóként többször láttam képet egy ámulatba ejtően színes és csíkos hegyről. Kavarodást okozott a fejemben, hogy Peru mellett a helymegjelölés - ha ritkán is - de Kínát mutatta. Némi internetes keresgélés után egyértelművé vált, hogy 2 Szivárvány-hegy (Rainbow mountain) van, egy Peruban és egy Kanszu (Gansu) tartományban. Nem volt kérdéses, hogy itteni életünk során a hely felkerüljön az "ezt látni kell" listánkra.

Adódott egy hosszú sulis hétvége és a kevésbé merev rendszer előnyét kihasználva a 3 napot megtoldottuk, és elutaztunk Gansu tartomány Zhangye városába.

Lassan rutinos belföldi utazóként egy-egy átszállásnál kellő időt hagyok a transzferre. A kínai rendszer olajozottan működik, de külföldiként online becsekkolni még nem sikerült és az ellenőrzésnél a sorban állás ideje is kiszámíthatatlan. Zhangyei utunknál úgy alakult, hogy a transzferre 50 percünk volt, de nem aggódtam; a reptér, ahova érkeznünk kellett, kicsi - régen katonai reptér -, minimális forgalommal. Az azonban már pulzusemelkedést okozott, hogy 30 perces késéssel indultunk - és a következő járat becsekkolása előtt 5 perccel ugyan már leszálltunk, de még a repülőn várakoztunk. Elég viccesre sikeredett az átszállás: lerohantunk a gépről, a "belépési" kapunál megállítottak minden Zhangye felé utazó utast, itt vártunk 15 percet, és visszaszálltunk ugyanarra a járatra. Egyik átszállásunk se legyen rosszabb! A városba - pontosabban a szélére - estefelé érkeztünk. Sok minden nem derült ki a helyről, a semmi közepén nehéz is lett volna. :-)

Kanszu tartomány Kína észak-nyugati részén fekszik és olyan szomszédokkal büszkélkedhet, mint a Tibeti-fennsík, Mongólia, Belső-Mongólia vagy Szecsuan tartomány. Zhangye település kb. 2 millió lakosú város; betöltötte az északi Selyemút védelmi szerepét, itt született a mongol Kublaj kán, éghajlata hideg sivatagi és 26 etnikai kisebbség él együtt a területén. 2 egész napos tartózkodásunkra a következő programokat terveztem:

- Szivárvány-hegy (Rainbow mountain)

- Bingguo nagy kanyon (Bingguo Grand canyon)

- Pingshanhu nagy kanyon (Pingshanhu Grand canyon)

- Mati templom (Mati temple)

- Óriás Buddha templom (Giang Buddha/Dafo temple)

Nem volt leszervezett kísérőnk, sem sofőrünk. Eddigi tapasztalataink alapján mindig akad egy vállalkozó szellemű egyén, aki a napját/napjait hajlandó velünk tölteni és szállítani családunkat a megadott pontok között. Itt a hotel ajánlott egy "bácsit" (elég nehéz a kínaiak korát megállapítani), akivel a 2 napban fordító segítségével kiválóan elboldogultunk. Egy negatívumot tudok felhozni vele kapcsolatban, hogy iszonyú lassan vezetett. 30km megtétele majdnem 1 órát vett igénybe - ezért az 1. közös nap után 1-1.5 órával korábbra hoztam indulásaink időpontját. :-)

Szivárvány-hegy/Rainbow mountain/Danxia National Geological Park:

A park kb. 40 km-re fekszik a várostól, taxival és busszal is elérhető közelségben. 3 bejárata van: északi, keleti és nyugati. A térkép alapján a keleti bejárattól kell a legtöbbet utazni a parkon belül, a nyugati és északi hasonló kört ír le.  A parkon belül buszok szállítják a turistákat. Mi az északi bejárattól indultunk. Környezete új és modern, a bejárat előtt helyi árusok kínálták portékájukat, a nagy épületben pedig több étterem várja a vendégeket. A turista szezon június-október között van és nem márciusban, (a szezonban a sok esőnek köszönhetően minden kizöldül, a környék barnás-sárgás árnyalata megváltozik, a hegyek csíkozása élénkebb lesz), ezért a hely kihaltnak tűnt és a falatozók 98%-a is zárva tartott.

Jegyvásárlás után (belépő és busz) felszálltunk az első buszra és türelmesen vártunk. Menetrendet nem láttunk, a napon ücsörgő sofőrökből pedig minden ráutaló magatartás hiányzott, amely a járat indulását prognosztizálhatta volna.

Percre pontosan 10:00 órakor buszunk kigördült a parkolóból és kb. 10 perces utazás után megálltunk állomásunk 1. pontjánál, a "Colorful meeting fairy observation deck"-nél. Maga az út és már az 1. állomás is ámulatba ejtett bennünket. A hegyek valóban csíkosak, polaroid szemüvegen át különösen. A valóság azért messze van a tuningolt képektől, de ez semmit sem vesz el a hely értékéből és szépségéből. Mintegy 540 millió évvel ezelőtt itt még óceán morajlott. Majd a tektonikus lemezek mozgásának köszönhetően a földkéreg ütközött, gyűrődött és hegyek emelkedtek ki, 1820m magasságban. Az évezredek során a csíkokat a vörös homokkő, vas és egyéb ásványi tartalmú üledékes kőzetek egymásra rétegződése eredményezte, mesés színkombinációt létrehozva. A Danxia park mai formáját a lemezmozgások mellett az időjárás elemei, a szél és a víz formálta ilyen különössé. Az 1. pont több kilátóhelyet ölel fel, talán az egyik legnagyobb kiterjedésű része ezzel a parknak. Van függőhíd és helikopter leszálló is (helikopteres útra is befizethetünk), de a híd felújítás miatt zárva volt, a helikopteres opció pedig csak szezonban működik. 

A következő megállónk a "Colorful sea of clouds observation desk" volt. A nevezetességek között közlekedő buszok számozottak és úgy gondoltuk, ennek van valami jelentősége. Még az első pont egyik kilátójánál nézelődtünk, amikor a magasból láttuk, hogy buszunk távozik. Az igazat megvallva, túl sok kedvünk nem volt gyalogolni. A reggeli mínusz után a ragyogó és erős napsütésnek köszönhetően az idő melegedett és a következő megálló nem volt belátható távolságra. Szerencsére a járatok sűrűn közlekednek, a számozásuknak nincs jelentősége. Minden állomásnál a park dolgozói segítenek, hol kézzel-lábbal, hol angolul elmagyarázva a teendőket. 4 megálló van, mind a négyet célszerű megtekinteni, majd ahhoz a kapuhoz visszatérni, ahol beléptünk a park területére.

A 3. pont az ún. "Colorful Embroided observation desk" a Qilian-hegy lábánál található, és a tektonikus lemezmozgások mellett az időjárás ereje, valamint az erózió játszott közre mai formájának a kialakulásában. 

A 4. és egyben utolsó megálló a "Colorful clouds observation desk". Talán itt lehetett a legmarkánsabban látni a hegyek szivárványosságát, és a színek mellett egy béka, valamint a tibeti Potala-palota formációját is felfedezhetjük a sziklák között. Internetes oldalak szerint ezen a helyen érdemes a naplementét is megvárni.

Zhangye Szivárvány-hegyét bő 3 óra alatt jártuk be, sok fotós megállással. Érdemes megfogadni a weboldalak tanácsát: a napi hőingadozás nagy és az UV sugárzás nagyon erős. Észrevétlenül leéghetünk és napszemüveg hiányában estére a szemünk is fájni fog.  A hely egyértelműen megéri a sok utazást, ámulatba ejtő és lenyűgöző. Élményszintünket emelte, hogy szinte kihalt volt az egész park, ragyogóan sütött a nap és tiszta volt az ég/levegő - ezért egész messzire is elláttunk. 

Túránk után az 1-2 nyitva tartó étterem közül egyet kiválasztottunk és meglepő módon kifejezetten ízletes ebéddel koronáztuk meg a kora délelőttöt.

Egy ugrásra (autóval) a Szivárvány-hegytől található a Bingguo-kanyon. Az itt látható vörös kő oszlopok, sziklák, formációk kevésbé színesek, de változatos alakjuknak és különböző árnyalatban pompázó vörös színüknek köszönhetően egy újabb olyan nevezetesség, amit érdemes felkeresni. A parkon belüli közlekedés itt is kis mikrobuszokkal történik, és 5 platformot nézhetünk meg. Eltekintve egy fotós csapattól és néhány turistától, ismét csak mi voltunk és a természet. :-)

A kanyont Jég-völgynek is hívják, és nevéhez hűen március végén már ugyan olvadó, de még mindig vastag jégtakaró borította a völgyet. Különös volt látni ezt a kettősséget: a holdbéli, sivatag jellegű tájat, a meleg hőmérsékletet - és ezek keveredését az árnyékos és hűvös területek jeges foltjaival.

A Szivárvány-hegyet és a Bingguo-kanyont egy nap programjára felfűzhetjük - kényelmesen. 10-kor indultunk a Szivárvány-hegytől, ebédeltünk, volt egy lassan vezető sofőrünk, sokat fényképeztünk és még így is 17:00 körül már végeztünk a 2 nevezetességgel.

Este bevetettük magunkat Zhangye "éjszakai" életébe. A hotelhez vezető esti utunk során már megfigyeltük, hogy a város "karácsonyi" fényárban szikrázik. Úgy tűnt, a kínai Új Év dekorációja még márciusban is kitartott: a bokrokon, fákon, épületeken csilli-villi fényfűzérek villogtak, a tereken pedig az új évhez kapcsolódó "giccses" és színes felfújható dekorációkat állítottak fel. Elég zűrzavaros volt az egész.

A város nem egy szépség és túl sok nevezetességgel sem büszkélkedhet. Ezek közül az egyik a hsziani Dob-toronyra hasonlító Harang- és dob-torony - egy körforgalom közepén. A Ming-dinasztia alatt épült, a Qing-dinasztia háborúi sikeresen romba döntötték, majd 1668-ban újjáépítették. A másik fontos épület egy 9 emeletes, nyolcszögletű, 32.8m magas Fa-pagoda, ezt 557-588 között emelték. Minden emelet mindegyik sarkában egy-egy faragott sárkányfejet helyeztek el, szájában gyönggyel, nyakában haranggal. 

A következő nap a Mati-templom és a Pingshanhu-kanyon volt úti célunk. A Mati-templom autóval bő 1 órányira (65km) található Zhangye városától. Idegtépően lassú, még deres tájakon átvezető autózás után értük el a park bejáratát. Szerintem aznap mi voltunk az első látogatók, a jegypénztáros hölgy keze a reggeli hidegben alig mozgott. A táj már itt sejtette sokszínűségét, a díszes kapu mögött az eddig sík és száraz vidék mellett felsejlettek a Qilian-hegy hófedte csúcsai. 

Mati-templom: A "park" több nevezetességnek ad helyet: Puguang-templom vagy Horse’s Hoof temple, Shenguo-templom, Qianfo-barlang vagy Thousand Buddha caves, Jinta-templom, felső Guanyin-barlang, középső Guanyin-barlang és alsó Guanyin-barlang - mindezek kb. 10 perces autóútra helyezkednek el egymástól. A legenda szerint egy mennyei ló hagyta itt patkójának a nyomát, melyet a mai napig a Puguang-templomban őriznek - innen ered a templom neve is. Összesen több mint 500 barlang, fülke és számtalan szobor díszíti a sziklába faragott buddhista épületeket, melyek közül az elsőket 397-ben kezdték faragni. A fülkék bejárása olyan, mintha egy elrejtett ajándékot kellene megkeresnünk. Már azt hisszük, nincs újabb helyiség....aztán felfedezünk egy szűk feljárót, és már mászhatunk/keresgélhetünk is tovább. Mi ugyan kincset nem, de egy idős szerzetest az egyik fülkében felfedeztünk. Sorsunk innentől megpecsételődött. Mivel mi sem tudtunk gyorsan haladni a kacifántos lépcsők és fordulók miatt, neki sem volt nehéz követnie minket és folyamatosan magyarázni valamit. A legtöbb fülke/kis templom ajtaja csukva van, de kinyithatók. Ha bekukkantottunk, utána az ajtót vissza kell zárni. Helyettünk ezt a "feladatot" a bácsi végezte el. Egy idő után elfáradt, leült és alapos vizsgálatnak vetette alá a kisebbik gyerkőc tenyerét. Valamit nagyon motyogott is hozzá, de ezt nem értettük. Búcsúzóul az egyik oltárra elhelyezett és Buddhának felajánlott almák közül kettőt adott a fiúknak. A barlangok díszítése csodálatos és az épületek színes faragása is mestermű. Ehhez már-már műterminek tűnő hátteret ad a távoli havas hegyek látványa. A templomok mellett érdemes a környéken túrázni. A Guanyin-barlangoknál kb. 900 lépcső megmászása után megcsodálhatjuk a panorámát, vagy tovább sétálhatunk a hegy gerincén végig futó gyalogúton. A Mati-templom  Sun'anban, a nomád ujgur nemzeti kisebbség területén található. Hosszabb tartózkodás esetén tudunk jurtát bérelni, vagy akár lóháton is felfedezhetjük a környéket.

Pingshanhu-kanyon: A Mati-templom után újabb autózás következett. A Mati a várostól délre esik, míg a kanyon a Szivárvány-hegy irányába (ÉK), kicsit messzebb a Bingguo-kanyontól. Útvonaltervezés szempontjából nem épp a legideálisabb volt a program, de az előző napba a Pingshanhu már nem fért bele.  Források szerint a világ 5 kanyonja közé sorolják, kínaiak szerint vetekszik a Grand canyonnal - és kétségtelenül impozáns látványt nyújt. A szokásos módon a pénztáraknál a jegyvásárlás után kis busz szállítja a turistákat a parkon belül. A kapott térkép alapján a busz az 1. megállóhoz képest még több pontot érint - kellene, hogy érintsen - de mi ennél tovább nem jutottunk, ezért nem tudom, van-e valóban tovább, és ha igen, az milyen?  Kellemes hőmérsékletben és ismét szinte egyedül tapostuk a homokot túránk során. Az 1. megállónál kétfelé mehetünk, mi egyből a kanyonos irányt választottuk. Kb. 3-3.5 óra "létrázás", lépcsőzés és menetelés következett az emeletnyi "falak" között, félelmetes érzés volt. A kitáblázás elég jó, olyannnyira, hogy a végén egy "zsákutcába" tévedtünk és kb. 1.5km extrát beletettünk lábainkba. Térerő elvétve, vannak menedékhelyek, "őrök" nélkül. Gyújtóst találtunk; ha úgy alakult volna (esetleg), hogy az estét valami kivételes oknál fogva a sziklák között kellett volna töltenünk. :-), fázni nem fáztunk volna. A kanyonból - ahova lemásztunk - fel is kellett jönni, újabb létrákon és lépcsőkön keresztül. Fent, a "felszínen" már többen vártak a buszra, amely visszavitt minket a bejárathoz. Lehet, hogy szezonon kívül még nem nyitották meg a többi útvonalat, vagy nincs is... remélem, más többet felfedez majd belőle, én az interneten csak erről a szakaszról láttam képeket.

Óriás Buddha/Dafo-templom: A délutánjainkat sosem sikerült úgy alakítani, hogy a templomot megnézzük, ezért az utolsó nap reggel, a vonat indulása előtti 1 szabad órában jártuk be a templomot - a város talán egyetlen érdekes nevezetességét. A központban, egy tér mögött bújik meg szerényen, észrevétlenül. A legenda szerint Wei Mie kancellár rendelte el az óriás, színes kerámiával borított szobor kifaragását (1-1.5m mélyen a földben) a Nyugati Xie-időszakban, majd 1098-ban felépült hozzá a templom is. Az épületek klasszikus alaprajzot követnek, csarnokból csarnokba jutunk a fallal körülvett, tágas udvarban. A szobor a Buddha csarnokban található és impozáns méretekkel rendelkezik: 34.5m hosszú, a füle 2m, a lába pedig 4m. Buddha mögött 10 tanítvány, a csarnok két oldalán pedig 18 szent harcos alakját helyezték el, a falakat freskók borítják. A többi épületben régi tárgyak kiállítása és egy gazdag nyomódúcokat bemutató gyűjtemény van. A templom érdekessége, hogy az épületek végén egy szúpát is láthatunk. Egyediségét az adja, hogy a nagy sztúpa 4 sarkán további 4 kisebb sztúpát helyeztek el.

A templomhoz egy másik történet is kapcsolódik: a Yuan-dinasztia királynője, Bieji egy ideig a templom falai között lakott és itt adott életet a híres Kublaj (Kubiláj) kánnak. a Mongol birodalom nagy kánjának és a kínai Yuan-dinasztia császárának. Uralkodása alatt érkezett az országba Marco Polo, aki 17 évet töltött a kán birodalmában, ebből 1 évet pedig Zhangye városában. A Dafo-templom után vonatra szálltunk. Zhangye repterének a kapacitása limitált, ezért kicsit körülményes ideális járatot találni. Rugalmasabb tervezést tesz lehetővé, ha Zhangye-Lanzhou között vonatozunk, majd Lanzhou városából repülünk tovább. A vonatút kb. 4 óra Maglev vonattal. Gyors, kényelmes, tiszta és köszönhetően a kevés lakott területnek, jól megfigyelhetjük a táj változását, átalakulását. Sztyeppék váltakoztak havas hegyekkel; volt, ahol még csak előkészítették a talajt a veteményeknek, máshol már zöldellettek a zöldségek. Hol egyszerű, magányos bódék és jakok, hol mecsetek és cifrább épületekből álló kis falvak váltották egymást. Látszólag a semmi közepén is hatalmas beruházásokat és épülő lakótelepeket láttunk. Lanzhou vonatállomása sajnos köszönő viszonyban sincs a repülőtérrel, autóval/busszal dinamikus haladás mellett is kell 1 óra, hogy a 2 pont közötti távolságot áthidaljuk. A vonat-repülő kombónak talán ez az egyetlen hátránya ezen a szakaszon.

Zhangyei kirándulásunk - a fiúk szerint - az eddigi legjobbra sikeredett. Valóban színes lett a végeredmény: kevés templom (ennek kifejezetten örültek), kanyonok, havas csúcsok, színes hegyek - mindegyik egyenként is különleges és eddigi kínai utazási palettánkon sem szerepeltek. A város és környéke még a kínaiak között is kevésbé ismert, pedig vetekszik több internetes sztár helyszínnel. Az út - némi toldással - összekapcsolható egy Belső-mongóliai sivatagi tevegeléssel és sátrazással, vagy Datong függesztett templomainak és barlangjainak a bejárásával.

2019. április

  • Facebook oldal
  • Instagram oldal
  • Vimeo oldal
  • Pinterest oldal

www.summester.com I info.summester@gmail.com

 

A honlapon szereplő összes tartalom a szerző tulajdonát képezi, annak bármilyen formában történő felhasználása előzetes írásbeli hozzájárulás után lehetséges.